Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Szalai Károly: A társadalmi mobilitás iránya Székesfehérváron 1900–1918

szerepelhettek az ügyvédek, lelkészek, orvosok, gyógyszerészek és mérnökök, magasabb lett tehát a presztízsük is.

22 Ha kiemeljük az 1915-ös évre megállapított listát, kiderül, hogy 25 fő, a jegyzékbe vettek 41,2%-a kétszeres adószámítás címén nyerte el a bizottsági tagságot. A csoport 40%-a jogi, 16%-a orvosi, 12%-a pedig mérnöki diplomával rendelkezett. Tehát meglehetősen magas a vezető értelmiség presztízse. Mellettük közel egyenlő súllyal szerepelt a kereskedelmi és ipari kamarai tagság, illetve az egyéb kategóriákba tartozó diplomások köre. A kamaratagok közül ipari vállalkozónak egyedül a listát hosszú éveken keresztül vezető Kari Istvánt tekinthetjük, ő azonban nagykereskedő is volt. Az egyszeresen számított államadó folytán a bizottságba bejutottak vizsgálatából kiderül, hogy ezen elitcsoport 60%-a kereskedő és bankár, 25%-a ipari vállalkozó és csak 3%-a (vagyis egyetlen fő) volt földbirtokos. Végezetül megállapítható, hogy a város társadalmi elitjét három csoport alkotta: a kereskedő- és banktőkés csoport, az értelmiség és mögöttük kissé háttérbe szorulva az ipari tőke képviselői. A megfigyelt négy év során 14 személy kapott legalább egy alkalommal helyet az első tíz virilis sorában. Hatan folyamatosan jelen voltak a listán. Az említett 14 főből öt nagykereskedő, három fő a pénzvilágból került ki, de köztük szerepelt a polgármester is. Az élmezőny anyagi viszonyai viszont (a Fejér megyei arisztokraták jövedelmeihez képest) igen szerénynek minősültek. Egyedül Kari István adóalapja érte el az évi 10 000 koronát, a többiek átlagos adóbázisa csupán 3000 korona volt. b) A kisegzisztenciák számbavételekor nemcsak az önálló keresőkre, hanem - nagy számuk miatt - kereső családtagjaikra is figyelemmel kell lennünk. Először is a kisbirtokos parasztságra vannak számszerű adataink. Az 1-50 kat. hold közötti kisbirtokos- és bérlő-kereső - 1683 fő - adta az összes földbirtokkal és bérlettel rendelkező önálló mezőgazdasági kereső 97,5%-át. (Ha tovább differenciálunk, és leválasztjuk a csoportmintáról az 1-5 kat. holddal rendelkező törpe- és kisbirtokosokat, - akik megél67