Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Struktúra és mobilitás - Mohos Mária: A társadalmi átrétegződés jellemzői a századforduló környékén Alsólendván és Lentiben

következtében - a korona birtokába kerültek és I. Lipót mindkettőt az Esterházy családnak adományozta. A 18. században mindkét településbe jelentős számú idegen népesség áramlott. Lentibe főként németek érkeztek, ezért a mezővárost egy ideig Nempthinek nevezték. Alsólendvára a horvátok, a németek, a vendek mellett magyarok települtek Sopron, Mosón és Pozsony vármegyék sűrűn lakott területeiről. Mindkét településre jellemző volt a zsidók betelepedése is, de a kedvezőbb forgalmi helyzet miatt számuk Alsólendván nagyobb volt, mint Lentiben. A bevándorlás eredményeként a II. József uralkodása alatt elrendelt népszámlálás szerint Lendván 849, Lentiben 622 fő volt a jelenlévő népesség. Ekkor Lendva mezővárosi ranggal rendelkezett, kedvező forgalmi fekvése miatt postaállomása volt, vásárát október 28-án tartották. Lenti ugyanebben az időben csak község, melynek egy országos vásárát említik. Az Alsólendva esperesség ekkor már az 1777-ben Mária Terézia által alapított szombathelyi püspökséghez tartozott, a lenti egyházközség is ezen esperesség része volt. A 19. század közepén Fényes Elek leírása jól mutatja a két település közötti azonosságokat és különbözőségeket: „Lendva (Alsó), (Unter-Limbach) magyar mezőváros, Zala vármegyében, a Lendva mellett: 838 kath., 7 réf., 73 zsidó lak. Ékességére szolgálnak: a hegyen épült nagy várkastély, a kath. paroch. templom, posta-hivatal, s más urasági épületek. Szőlőhegye nagy kiterjedésű. Országos vásárja, melly October 28-án tartatik, különösen szarvasmarhára nézve hires. Feje a h. Eszterházy egyik uradalmának, amellyet hajdan a hatalmas Bánffy nemzetség birt. Némellyek ugy vélekednek, hogy a város hajdan római gyarmat volt, s Lindaviának neveztetett." „Lenti vagy Lenthi, (Nempthi), magyar mező város, Zala vmegyében: 647 kath., 12 réf., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny határait a Kerka vize gyakran elönti. Szőlőhegye és igen szép makkos erdeje van. Feje egy uradalomnak, mellyet csakugyan a Bánffyak birtak, de most h. Eszterházyt esméri urának." 42