Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében

A városiasodás kiteljesedése Kaposvár urbanizációja nagyobb lendületet azonban még csak ezután vett. A századvég városatyáinak ifjúkorában a város 11 utcáján 14 emeletes épület volt, ezzel szemben 1913-ban a 77 utca épületeiből 89 volt egyemeletes, 6 pedig kétemeletes. A romantikus, eklektikus vagy szecessziós stílusban emelt új házak együttese sajátos hangulatú városképet eredményezett. A vezetők vallották: a város küllemére, infrastruktúrájának fejlesztésére adni kell. A rendezett összkép jobban vonzza a tőkét s a letelepedni vágyókat. A további fejlesztésekhez elérhetőbbé teszi az államsegélyt, a kölcsönöket. Megnövelte a tervszerű városfejlesztés lehetőségeit, hogy Kaposvár a 19. század második felében jelentős új területekkel gazdálkodhatott. Ide tartoznak a volt ártéri földek, a Donnerváros és főleg a volt uradalmi részek, elsősorban a jó pénzért, 1896-ban megvásárolt Meggyes-telek, amelynek megszerzése és okos felparcellázása 1897-től meghatározta a város terjeszkedési irányát észak felé. A 100 ezer forintos vételár hosszas vita során dőlt el, de a sokallott összeg hamarosan megtérült. A terjeszkedéshez eleve szükséges földterület megszerzésén túl jó teleküzletnek is bizonyult: a vagyoni mérleg 1899-ben már pozitív. A terület felparcellázása során - a mérnöki tervezőasztalon húzott, geometriai szabályosságú, nyílegyenes utcákon - elsőként a középületek helyét határozták meg, csak utána adtak el telkeket magánszemélyeknek. Itt kap helyet pl. a kaszinó, a Katholikus Kör székháza, a MÁV-nevelőintézet, az igazságügyi palota, majd a világháború után itt épül fel a posta stb. A középületek fölemelték az új negyed rangját. 1897-98-ra az új utcák java részét már kikövezték.

11 A tervezésnél arra is törekedtek, hogy egy-egy nagy tömegű, reprezentatív középületet (pl.: MÁV-nevelőintézet, gimnázium) egyes utcák lezárásaként helyezzék el. A korabeli városkép egyik jellegzetessége épp a modern igazgatási szakbürokrácia méltó hajlékainak felépülése. 1902 és 1904 között elkészül az új városháza. A megyeháza megfelelő volt ugyan, de ki kellett onnan költöztetni a specializálódás következtében szaporodó egyéb hivatalokat: az igazságügyi, a pénzügyi részleget és az árvaszéket. 367