Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Városkép - Varga Éva: A „modernizáció” Kaposváron a városkép változásainak tükrében
kéz. 10 A millenniumi Kaposváron a tudósító a gyári termelés méreteitől elragadtatva a Somogy október 18-i számában az alábbiakat írja: „A helybeli cukorgyárban nappal-éjjel folyik a munka. A répa kazalok a megterhelt vasúti kocsik egész sora foglalják el a teret s egyre-másra jönnek a társzekerek is, a vonatok, melyeknek terheit a gyár gyorsan emészti fel a százakra menő munkással. Este pedig a tenger villanylámpa olyan impozáns látvánnyá emeli a gyár helyiségeket, az ívlámpák szórják fényüket, mintha csak valamelyik világváros közelében volna. A pöfékelő, zakatoló mozdonyok egymásra hozván édes terhüket, a feldolgozásra, míg a nyers cukrot viszik ki a világrészekbe." A gyár jelentős szerepet vállal a további vasútvonalak (un. szárnyvonalak) kiépítésében. 1896-ban már Mocsoládig és Fonyódig lehet vasúton eljutni a megyeszékhelyről. Közben átalakul természetesen maga a város is. Iparosodás és urbanizáció egymást erősítő kölcsönhatásai során átalakul a városkép s maga a városi társadalom. A lakóházak gyors ütemű szaporodása (1869: 630, 1880:918, 1896: 1528 s 1910-re már 2576 a város lakóházainak száma), és javuló minősége (1896-ra már a házak felének alapanyaga a kő és a tégla, 92 %-ban cseréptetősek) jól tükrözi a városka lakóinak gyarapodását. A korábbi fésűs beépítés helyett általánossá válnak az ereszvonallal kifelé forduló, zártsorú házbeépítésű városias utcaképek. Az igényes városi összkép harmonikus kialakítását szorgalmazza a millennium évében kiadott építési szabályrendelet: „a belvárosban... csak zárt sorokban, azaz úgy lehet építeni, hogy az épületek falai és tetőzete egymást érjék". Kimondták azí is, „hogy a gyárak, magtárak lehetőleg a belváros területén kívül helyeztessenek el." A tudatos városfejlesztést valló Németh István polgármester 1895-ben tartott székfoglaló beszédében az alábbi tennivalókat fogalmazza meg: „Igyekezni kell... a városban modern kényelmet teremteni a közegészség, köztisztaság, külső csín és a közlekedés tekintetében." A tervszerű városépítéshez az Esterházyuradalomtól 1896-ban jó pénzért megvásárolt Meggyes-telek szolgál alapul. A kialakítandó városrészben első helyen a középületek palotáinak elhelyezése szerepel (a gyarapodó közintéz363
