Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Városkép - Csurgai Horváth József: Székesfehérvár városképi alakulása a dualizmus korában

szebb természeti kincsének gondozása, parkosítása és fásítása 182l-re nyúlik vissza. A város első önkéntes szépítője által akkor megkezdett munkát folytatták tovább. 1839-ben, alakulásuk évében a Sóstói szigetet fásították. A következő évben a vendéglőt, utóbb annak tánctermét újították fel, hogy a bevételt jelentő Anna bált évenként megrendezhessék. Egyik fő feladatuk a vadászat elősegítése és felügyelete volt. Ők határozták meg a vadászati időszakot is, a lesek bérletéről nyilvántartást vezettek. A Sóstó gondozása fejében, a tó jövedelmeit is megszerezték, igaz a legnagyobb pénzforrást jelentő nádlás kivételével. Az ekkor kialakult gyakorlat hosszabb ideig fennmaradt, mint láthatjuk, a későbbiekben a szépítés költségeit több esetben ez fedezte. A következő tisztújítás során ismét újjáalakult a testület, s legfőbb feladata az 1843. évi tűzvész pusztításainak leküzdése volt. Ekkor egy teljes városrész a Palotai (Rác) város esett a lángok martalékául. A bizottság utcaszabályozási tervet készített, de fő feladata a tűzvészt követő építkezések felügyelete volt. Az építési engedélyek felülvizsgálatát és jóváhagyását is ők végezték el. A bizottság elnöki tisztét Baur György tanácsnok töltötte be. 1844 februárjában a Sóstó környékén kívül, a Belvárosban és a Vízivárosban tapasztalható kirívó eseteket is számba vették. A bizottságot 1848 februárjában új tagokkal egészítették ki.

5 A szépítés ügyét nem akadályozta az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc sem. Igaz, hogy az érdemi működésnek nem kedvezett az állandóan változó hadi helyzet, de a munkák ennek ellenére sem szüneteltek. A bizottság tagjai között a városvezetés legelőkelőbb személyeit találhatjuk, sőt olyan a későbbiekben országosan ismertté vált tag is szerepel a névsorban, mint Ybl Miklós építész. A bizottság 1848. májusában az első népképviseleti alapon szervezett helyhatósági választásokat követően is újjászerveződött. A szépítés ügye ezzel az intézkedéssel a városi közigazgatás részévé vált, hiszen hatósági feladatokat és jogkört is kapott. A kilenc tagú bizottság elnöke Ferenczy János polgármester lett, a bizottság tagjai a közgyűlésből kerültek ki, s valamenynyi városrész egy-egy tagsági helyet nyert. A bizottságban helyet kapott Kallinger Izidor városi mérnök is. A városszépítésen túl a 281