Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Csurgai Horváth József: Havranek József, Székesfehérvár polgármestere (1878–1908)

kisebb megszakítást követően 1899-ben újraindult. Németh, Hári álnév alatt, főként a polgármestert támadta élclapjában. Az 1896. október 29-i választásokon Kalocsay Alán ciszterci főgimnáziumi tanár „függetlenségi" programmal szerény 52 szavazattöbbséggel nyert mandátumot Tóth Aladárral szemben. Ezen a választáson együttműködött a függetlenségi párt és a néppárt. (A későbbiekben azonban már tartósan megjelentek a pártellentétek.) Ebben az évben a decemberi helyhatósági választásokon is képviselővé választották Kalocsayt a tóvárosi polgárok. A külvárosok a függetlenségieket támogatták. Feltehetőleg nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük e választásokon a néppárt és a függetlenségiek összefogását, annál is inkább, mivel a néppárt székesfehérvári alakítását megelőző katolikus nagygyűlésen a függetlenségiek is jelen voltak és támogatták az ott elhangzott elképzeléseket. A millenniumi évet követően, 1897. június 23-án Havranek felajánlotta lemondását, amelyet elsősorban a város politikai életének megélénkülésével, nyugtalanná válásával és a közigazgatásban mutatkozó „sajnálatos eseménnyel" magyarázott. Az év során Seidel Lajos városkapitány visszaéléseire derült fény. Ennek kapcsán Kalocsay Alán sürgette a polgármester felelősségre vonását. A közgyűlés egy része bizalmatlansági indítvány visszautasítása mellett foglalt állást, amire Kalocsay hívei indítványuk ügyében névszerinti szavazást kértek. Havranek nyugdíjazásához a közgyűlés nem járult hozzá.

14 1901. október 3-án tartott országgyűlési választásokon a Szabadelvű Párt jelöltjeként gróf Zichy Jenő nyert mandátumot. Az 1905. január 26-án megtartott választásokon szabadelvű pártállását feladta és a függetlenségiekhez pártolt át, és így nyerte el a városi mandátumot. A nemzeti ellenállás idején, 1905-1906-ban Székesfehérvár is kivette a részét az alkotmányvédelmi küzdelemből. 1905 júniusában dr. Saára Gyula törvényhatósági bizottsági tag indítványára elfogadták az abszolutisztikus törekvéseket bíráló határozatot, amelynek főbb pontjai az alábbiak voltak: a képviselőház feloszlatását alkotmányellenesnek tartja, a kormánnyal szemben bizalmatlanságát fejezi ki, az országgyűlés által 270