Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Nagy Imre Gábor: A közigazgatási tisztviselők a dualizmus korában Pécsett

CSURGAI HORVÁTH JÓZSEF Havranek József, Székesfehérvár polgármestere (1878-1908) Székesfehérváron a kiegyezést követő néhány évben a politikai élet főszereplőinek (a városi tisztikarnak, a törvényhatósági bizottsági tagoknak) pályafutását áttekintve megállapíthatjuk, hogy nem változott lényegesen a hatalmi elit. A reformkorban és az 1848/49-es szabadságharc időszakában a fontosabb pozíciókat betöltő vezetők 1861-ben sem egyöntetűen váltak a helyhatóság újjáalakulásakor a politikai élet főszereplőivé. Egy-két jelesebb képviselőjük az önkormányzat helyreállítását követően részt vett a közéletben, melyek közül az 1860-as években Detthch Zsigmondot, Haáder (Hadhalmi) Pált és Zsömböry Edét kell kiemelni. A fenti személyek halálukig jelentős politikai befolyással rendelkeztek, de vezető szerephez az 1860-as évek végére már nem jutottak. A nemzedékváltás miatt fokozatosan háttérbe szorultak. Az ifjabb nemzedék tagjaként tűnt fel ez idő tájt a Székesfehérváron született Havranek József. A felsővárosi anyakönyv tanúsága szerint 1845. január 8-án keresztelték meg.

1 Családja Csehországból származott, 1535-ben nyert nemességet. Bár pontos adat nem áll rendelkezésemre, valószínűsíthető, hogy ősei az 1780-as években költöztek Magyarországra. Név szerint ismerem Havranek Vencelt, aki Óbudán, 1785. július 30-án kötött házasságot Waltz Borbálával. Havranek József szülei, Havranek Ferenc és Staub Terézia is Óbudán születtek, házasságot is ott kötöttek 1826-ban. Az 1830-as években telepedtek le Székesfehérváron.

2 A Felsővárosi Öreg utca 128. szám alatti házban éltek - az utca ma Havranek József nevét viseli. Havranek Ferenc mészáros 1841 -ben nyert polgárjogot. Vagyoni viszonyait teljesen még nem sikerült megnyugtatóan feltárnom, 263