Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Nagy Imre Gábor: A közigazgatási tisztviselők a dualizmus korában Pécsett

mert már három éve betöltötte ezt az átmeneti állást, és továbbra sem volt remény az előmenetelére.

5 1918-ban hét jogot végzett Pécs városi tisztviselőnek szerveztek új, magasabb fizetéssel járó állást, mert 35-40 éves koruk ellenére előmenetel és státus hiányában nem tudtak tovább lépni a X., XI. fizetési osztálynál.

6 A közigazgatási tisztviselők - elsősorban a fizetésük alapján három nagy társadalmi rétegbe sorolhatók. A felső rétegbe tartoztak a hivatalnoki elit tagjai; az alsóba az írnokok, díjnokok és a velük megegyező fizetésű tisztviselők; a középrétegbe pedig mindenki, aki közöttük helyezkedett el, s akikre leginkább jellemző volt a tisztviselői jelleg. A hivatalnoki elitbe tartoztak a VII-I. fizetési osztályba sorolt állami tisztviselők, mint pl. a hivatalok vezetői, főtisztviselői. A városok főtisztviselői (polgármester, főjegyző, rendőrfőkapitány, tiszti főügyész, városi tanácsnok, árvaszéki elnök, főszámvevő, főmérnök), valamint a vármegyék főtisztviselői (alispán, főjegyző, tiszti főorvos, tiszti főügyész, árvaszéki elnökjárási főszolgabíró, főszámvevő). A baranyai és pécsi tisztviselők 1900. évi fizetési besorolásánál I-el jelöltük a hivatalnoki elit, II-vel a közép és III-al az alsó tisztviselői rétegeket (3. táblázat).

7 Az orvosok esetében mindenkit fizetésénél eggyel feljebb soroltunk be, ugyanis az orvosi díjak miatt nekik mindig alacsonyabb fizetést állapítottak meg. Pécs városa és Baranya vármegye esetében a hivatalnoki elit fizetése nem tért el érdemben egymástól. Az alattuk lévő rétegekben viszont a városi tisztviselők már kevesebb fizetést kaptak, mint a vármegyeiek (pl. egy városi I. o. írnok 1200, egy vármegyei évi 1400 koronát). A leglényegesebb különbséget az jelentette, hogy a vármegyénél nagyobb volt az alsó rétegbe tartozók száma és aránya, mint Pécs városánál, ami az eltérő hivatalnokszerkezetből következett elsősorban. Országosan a hivatalnoki elit tagjai minimálisan 4000, a középrétegek pedig 2000-4000 korona fizetést kaptak. Ennél a pécsi fizetések ekkor alacsonyabbak voltak. Az országos átlag szerint a vármegyei tisztikar 19, a városi 14%-a tartozott a hivatalnoki elithez. Ez az arány Pécsett némiképp alacsonyabb volt, a közép255