Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Huszár Zoltán: Munka, munkaidő és bérezés a Dunagőzhajózási Társaság pécsi bányavidékén és Steirmarkban a 19. század végén

a felhasználásával könnyen kiszámítható, hogy az egyes árucikkekért mennyi ideig kellett dolgozni. 1 kg élelmiszer Ft-ban Időtartam 1 kg liszt (két féle) 0,15 dolgozni kellett érte 1,5 órát (1 óra 30 perc) 0,8 órát (48 perc) 1 kgáipa 0,06 0,6 órát (36 perc) 1 kg kukorica 0,07 0,7 órát (42 perc) 1 kg zab 0,12 1,2 órát (1 óra 12 perc) 1 kg lencse 0,24 2,4 órát (2 óra 24 perc) 1 kg borsó 0,24 2,4 órát (2 óra 24 perc) 1 kg rizs (nyolc féle) 0,18 1,8 órát (lóra 48 perc) 0,32 3,2 órát (3 óra 12 perc) 1 kg mák 0,28 2,8 órát (2 óra 48 perc) 1 kg cukor 0,48 4,8 órát (4 óra 48 perc) 1 kg kávé (két féle) 1,56 15,6 órát (15 óra 36 perc) 2,30 23,0 órát 1 kg Frank kávé 0,92 9,2 órát (9 óra 12 perc) 1 kg malátakávé 0,45 4,5 órát (4 óra 30 perc) 1 kg fügekávé 0,40 4,0 órát 1 kg zsír 0,66 6,6 órát (6 óra 36 perc) 1 kg szalonna 0,66 6,6 órát (6 óra 36 perc) 1 kg disznóhús 0,70 7,0 órát 1 kg szalámi 1,80 18,0 órát 1 kg makaróni 0,48 4,8 órát (4 óra 48 percet) 1 kg só 0,14 1,4 órát ( 1 óra 24 perc) 1 kg bors 0,80 8,0 órát 1 kg majoranna 1,00 10,0 órát (Az árak Ft-ban értendők) Hús- és tejtermékeket kis számban, vagy egyáltalán nem találunk az árlistán, aminek az az oka, hogy ezen élelmiszerek nagy részét a bányászok maguk temelték, hiszen a szolgálati lakásokhoz már a századfordulón is tartoztak ólak a szárnyasok és a sertések) számára, valamint zöldségeskert, sőt a bányászok tehéntartásijoggal is rendelkeztek. Nézzük a bérek reálértékét a fenti logika szerint Steiermarkban.

36 Egy napszámos, akinek 3 kr-os órabére volt 1890-ben az alábbi munkaráfordítással vásárolhatta meg a felsorolt cikkeket (a jobboldali oszlopba a munkaráfordításból kiszámított kg-onkénti egységárat írtam): 245