Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

12 VÖRÖS Károly, Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. In: Győr - Várostörténeti Tanulmányok (Győr, 1971) 328., 332-333. 13 RúzsÁs, i. m. 1966:216-217. 14 Nagykanizsa 1909-ben csak a II. rendű banki centrumok szintjébe került annak ellenére, hogy a dualizmus első felében itt nyitotta első dunántúli fiókját a jegybank. A prosperáló kereskedőváros a régió egyik legfontosabb bankpiaca, a századfordulóra viszont a banki mutatók (váltótárca, vagyonok, de különösen a modernebb folyószámlaüzlet tekintetében) alapján a Dunántúl regionális centrumai mögé került ugyanúgy, ahogy Sopron és Kőszeg is helyet cserélt Győrrel, ill. Szombathellyel. 15 KÖVÉR György, Dunántúli bankpiacok a dualizmus korában. In V. FODOR Zsuzsa (szerk.), Vállakozópolgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. (Veszprém, 1995) 96-97. 16 KÖVÉR György, Az Osztrák-Magyar Bank magyarországi fiókhálózata és a dotáció. 268-273.; uő, A Dunántúli bankpiacok... 96-91. ; BÁCSKAI T. (szerk.), A Magyar Nemzeti Bank története. 1. köt. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig. (Budapest, 1993). 17 RúzsÁs L., Városi fejlődés a Dunántúlon a XVIII-XIX.században. In: MTA DTI. Értekezések 1962-63. (Budapest, 1963)290. 18 Bár igen korán, 1854-57 között megteremtődött Pécs-Bányatelep és Mohács között a vasúti összeköttetés, amelynek jelentősége a város szempontjából korántsem volt olyan nagy, mint azt gondolhatnánk. A DGT tulajdonában lévő szénszállító vasút nem helyi vállakozói tőkéből épült, s a helyi vállakózások fellendítésében alig játszott szerepet. A korszakban a fővárost a vidéki városokkal összekötő fővonalak jelentősége nőtt meg, amelyek jelentősebb szerepet játszottak a forgalomban, mint a vízi szállítás. 19 BML. XI-204./65. es. (Nyersmérlegkönyv.) A jelentős takarékbetéti és jelzálogkölcsönzési üzletág mellett a váltó és a folyószámla üzletágak forgalma csak az 1890-es evektől mutatott jelentősebb növekedést. 20 BML. XI. 204/1895. A Pécsi Takarékpénztár 1895. évi jubileumi ülés jegyzőkönyve. 21 FISCHER Ferenc, A Pécsi Takarékpénztár Rt. 50 éves múltjának története. (Pécs, 1895)95. 22 BÉRDI Gy., Pécs legnagyobb adófizetői 1873-1926. Doktori disszertáció (ELTE Történelem Tanszék Könyvtára D/320. Adattár). (Budapest, 1980). 23 VÖRÖS Károly, Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. (Budapest, 1979) 136. 24 BÉRDI, I. m. 13-14. A virilisjegyzekek alpján kimutatható a kereskedők nagyobb arányú szereplése az ipari vállalkozókkal szemben: 1900-ban az első tíz listavezető közül 32,9% kereskedő, ill. 30,4% ipari vállakozó volt. 25 RúzsÁs, i. m. 1966: 292. Az ipar, kereskedelem és az értelmiségi pályán tevékenykedők is foglalkoztak bortermelésssel és kereskedelemmel, melyből a vállalkozásaik hasznát egészítették ki. 26 RúzsÁs L., Pécs gazdasági fejlődése a jogi felszabadulástól az I. világháborúig. In: Tanulmányok Pécs város történetéből. (Pécs, 1982) 23. 27 THIRRING, i. m. 300-304. 28 ÁGH T., Emléklapok Pécs Szabad Királyi Város múltjából és jelenéből. (Pécs, 1894) 227-28. 29 SIPTÁR Lajos, A Pécsi Takarékpénztár második ötven évének története 1895-1945. (Pécs, 1996) 40. In uő (szerk.), A Pécsi Takarékpénztár Rt. Története. (Pécs, 1996). A Takarékpénztár 1895-ben a saját tőkeállományt tekintve a 8. helyen, a betétállományt tekintve pedig a 2. helyen állt a vidéki pénzintézetek között. Forrás. BML. K3593.; uő, A Pécsi Takarékpénztármásodikötven évének története 1895-1945. Kézirat. (1946) BML. К 3593. 30 VÁRADY F., Baranya múltja és jelene. (Pécs, 1894) 667. 31 BML. XI-204.10. E-F./c. A Pécsi Takarékpénztár iratai (jegyzőkönyvek 10. E-F). A takarékpénztár első ízben 1910-ben vett föl közvetlenül külföldi kölcsönt 500 ezer frank értékben egy párizsi pénzintézettől. 231