Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Foglalkozás, jövedelem, presztízs - Gál Zoltán: A Dunántúl regionális bankpiacának átalakulása a századfordulón (A bankárok szerepe Pécs város társadalmában)

gyors terjeszkedés eredményeként, a nagyszámú takarékalapítás következtében, az egykor élen álló Dunántúl a hálózati sűrűség tekintetében a Duna-Tisza közi, a dél-magyarországi régió (Bánát, Bácska), illetve a tiszántúli részek mögé került. Az Osztrák-Magyar Bank történetének kutatója, Kövér György a jegybank fiókhálózatának és a bank legjobb vidéki adósainak listáját elemezve megállapította, hogy a jegybank a dunántúli bankpiacokon meglehetősen kevés megfelelő vagyonnal rendelkező személyre, illetve helyi pénzintézetre támaszkodhatott. Ez felveti annak a kérdését, hogy hová tűntek az első hazai pénzintézetek alapításában még tevékenyen részt vevő dunántúli bankpiacok vállalkozó polgárai a dualizmus évtizedeiben. Magyarázatul három lehetséges választ is elfogadhatónak ítél: részben a vidéki városoknál gyorsabban fejlődő főváros elszívó hatásával magyarázza a jelenséget; részben pedig a dunántúli városok szűkreszabott gazdasági lehetőségei akadályozhatták e vállalkozó réteg nagyobb mértékű vagyonosodását; végül lehetséges válasz az is, hogy a magánhitelek bőséges kínálata eleinte még kielégítette a helyi tőkeigényeket, ennélfogva a dunántúli vállalkozók kezdetben kevésbé voltak ráutalva a jegybank hitelforrásaira.

15 Az Osztrák-Magyar Bank vidéki fiókhálózatépítési stratégiáját elemezve Kövér György felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy 1851 és 1878 között (1879: Nagykanizsa, Győr), ellentétben az ország más területeivel, a jegybank a Dunántúlon nem nyitott filiálét (Pécsett csak 1887-ben nyílt jegybankfiók). Pedig az általa fontosnak tekintett bankpiacokra mindig igyekezett benyomulni. Az első világháború kitöréséig terjedő időszak alatt azonban összesen 17 fiókot hoztak létre a Dunántúlon, legtöbbjüket a korszak utolsó két évtizedében. Mi lehetett az oka a jegybank késlekedésének egy olyan területen, ahol a tozsdecompassok, a jegybanki személyi hitellisták alapján megállapítható, hogy a kevésbé tőkeerős takarékpénztárak gyengeségük és üzletágaik immobilitása folytán nem válhattak egycsapásra a kereskedelmi hitel letéteményeseivé? Az OMB egészen 1879-ig nem nyitott fiókot a Dunántúlon. A jegybank piacépítő stratégiája világos, hiszen ahogy a forgalom is a legdinamikusabb centrumok felé gravitált, 218