Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

47 A szombathelyi püspökség sorki (piros-tarka berni simmenthali) szarvasmarha-tenyészete az ország egyik legmodernebb ilyen típusú üzeme. (Lásd Borovszky Samu, i. m. 417. ) 48 1875-ben például a papság egy főre eső adója 2969,3 korona a papságot is tartalmazó virilis átlag 332,3 koronájához képest! 49 VÖRÖS Kéaoly,Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. (Budapest, 1979). 50 1890 és 1900 között közel másfelszeresére (144,5%-os népességszám emelkedés) nő Szombathely lakossága; noha ekkor nem történik újabb, kisebb települések városhoz csatolása. In: Magyar Statisztikai Közlemények. Újsorozat. 42. köt., 774. 51 KUNC Adolfom. 514. 52 KATUS László, A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után. In: Magyarország története 1848-1890. 6/1. (Budapest 1979) 1013-1016. 53 BAUER Jenő, Éhen Gyula és kora. (Szombathely, 1934) 36-39. 54 MIHÓK Sándor (szerk.), Magyar Compas 1893-1892. 55 „A kapitalista városfejlesztő energiák hatására barokk kisvárosok nőnek egyik napról a másikra középvárosokká, forgalmi központokká, a polgári igazgatás centrumaivá. Szombathelyi utcakép: a földszintes-egyemeletes barokk épületek (a feudális vármegye-székhely képe) között megjelennek a kétemeletes (eklektikus) bérházak, középületek, »bankpaloták«." In BELUSZKY Pál, i. m.4l. 56 ÉHEN Gyula, Vas vármegye közgazdasági leírása. (Budapest, 1905) 31-35. 57 FÓTH Kálmán (szerk.), Vas vármegye címtára 1908. (Szombathely, 1908) 148-171. 58 KUNC Adolf, i. m. 357-361. 59 BAUER Jenő, Éhen Gyula és kora. 36-39. 60 SCHUMPETER, Joseph A., A gazdasági fejlődés elmélete. Vizsgálódás a vállalkozói profitról, a tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. (Budapest, 1980). 61 KUNC Adolf, i. m. 482-500. 62 A kvantitatív elemzés jellege nem engedi meg, hogy eldöntsük, a földvásárlásban mennyire játszottak szerepet presztízsszempontok és mennyiben gazdasági célracionális cselekvéssel hozható összefüggésbe a kereskedelemből nyert vagyon ilyen irányú felhasználása. Geiszt gazdasági életútját ismerve azonban a földvásárlás gazdasági célszerűsége semmiképpen sem vitatható el. 63 RUBINEK Gyula (szerk.), Magyarországi gazdacimtár. (Budapest, 1911) 826-842. 64 FEHÉR Károly, i. m. 128. 65 KUNC Adolf, i. m. 493-494. 66 KUNC Adolf, i. m. 357-361. 67 Bauer Jenő, i. m. 17-35. 68 RÁCSKAY Jenő, Egy kis szombathelyi per a tiszaeszlári „nagy per" nyomán. In TILCSIK György (szerk.), Vas megyei levéltárifihetek 6. (Szombathely, 1995). 69 A szolgáltatás képviselői egy temetkezési vállalkozótól eltekintve, kivétel nélkül vendéglősökből, szállodatulajdonosokból áll. 70 KUNC Adolf, i. m. 480-481. ; illetve BAUER Jenő, /'. m. 17. 71 BAUER Jenő, i. m. 14-15. 72 ÉHEN Gyula, i. т. 42-A4. 73 HANÂK Péter, A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig. Századok, 1982/3., 577-583. 74 Lásd MIHÓK Sándor (szerk.), Magyar Compas 1883. 1891/1892, illetve GALÁNTHAI NAGY Sándor (szerk.), Mihók-féle Magyar Compas 1904/1905 és ugyanő, Nagy magyar compas 1916/1917. 75 HANÁK Péter, Társadalmi mobilitás és foglalkozási struktúraváltozás. In Mucsi Ferenc (szerk.), Magyarország története 1890-1918. 1. köt. (Budapest, 1988, Akadémiai Kiadó) 426-427. 76 KUNC Adolf, i. m. 515. 204