Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Bognár Bulcsu: Felső- és középrétegek a dualizmuskori Szombathelyen a virilis jegyzékek alapján

számbeli növekedésével sem megy a számuk.) Szemben a bankárokkal, adóösszegük ekkor még messze a virilisek átlaga, tehát az értelmi keresők összege alatt van. Egy főre eső nettó adóöszszegük rendszerint a virilis átlag háromnegyede és a legvagyonosabb képviselőik (Mayer Ede, Pohl Sándor, Ungár Zsigmond) is csak a virilisek középső régiójába jutnak el egy olyan időszakban, amikor még mindig az értelmiségi pályákról jövő adófizetők vannak többségben. Az 1890-es évek végétől számarányuk ugyan emelkedik, de ez nem jár együtt a tőkekoncentráció növekedésével. Az egyre számosabb gyáros adófizető (négy-öt a századfordulótól a korszak végéig) mégis a foglalkozáscsoport szerepének lassú emelkedését jelzi. A virilis jegyzékek adatait pontosító 1900-as összeírás alkalmával azonban már jó pár, 20-nál több segédszemélyt alkalmazó iparvállalatot találunk Szombathelyen.

79 A városban ekkor két nagyobb (267 és 140 főt foglalkoztató) gazdasági gépgyár, négy téglagyár (az egyik 82 alkalmazottal), egy-egy bőr- (54 fő), pamutszövő- (253 fő), húsfüstölő- (33 fő) és gyufagyár (39 fő) működik; a helyi MÁV-vasúti műhely 302, az elektromos művek 30 munkással dolgozik. A gyáros foglalkozási megjelölés már nemcsak a gépgyártásra utal, hanem a termelés jellege is magán viseli a gyári termelés jegyeit. Az előállított termékek köre - a helyi szükségleteket kielégítő kisebb üzemeken túl - elsősorban a modernizálódó mezőgazdaság munkagépei iránti igényt igyekszik kielégíteni, illetve a századforduló idején gyors fejlődésnek indult pamutiparhoz kapcsolódik. A sűrűbb településhálózatból adódó munkaerőkínálat és a Lajtán túli fogyasztópiac ösztönző hatása meggyorsítja ezen iparágak lendületes fejlődését. A mezőgazdasági gépgyártás legfontosabb vállalkozásai az említett Mayer Gépgyár mellett - a Mayer testvérek tragikus halála után - annak utóda a Motor- és Gépgyár Részvénytársaság és a Pohl Sándor-féle Gépgyár és Vasöntöde. A pamutipart az 1899-ben alapított és egy év múlva már 253 segédszemélyzettel dolgozó Doktor Móric-féle Pamutipar képviseli. Az igazi áttörés a gyárosok esetében csak az 1900-as évek végén, az 1910-es évek elején következik be. Ekkor megnő a szom198