Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)
Elit - Csekő Ernő: A szekszárdi virilisek összetétele 1872–1918 között
földbirtokba beruházó virilis iparos volt még Ferdinánd Antal gombkötő, Schneiderbaur József kádár, Mayer János molnár, Ludvigh József kefekötő és Kunczer János bognár. A mezőgazdasági bérlőket kivétel nélkül a Leopold család valamelyik tagja képviselte a megye virilisei közt. Ugyancsak meglepőnek tűnhet a kereskedők szerény jelenléte a korszak elején. Nem az viszont, ha figyelembe vesszük azt az 1851-ben készült névjegyzéket, amely csak huszonöt kereskedőt tüntet fel a településen. 9 1872-tól 1913-ig a kereskedők aránya a szekszárdi virilisek között 6,4%-ról 29,2%-ra nőtt. Ezt figyelembe véve a város virilis elitjén belül történt legnagyobb változásnak a kereskedők számának növekedését nevezhetjük, ami ekvivalens az értelmiség arányának csökkenésével. A kibontakozó gazdasági fejlődés, a polgári életforma terjedése, Szekszárd megyeszékhely funkciója és a vasúti összeköttetés megteremtése 1883-ban mind olyan tényező, ami a kereskedelem és ágazatainak a fejlődését indukálta. így az 1892. évi virilis jegyzéken megtalálható már a vendéglős és a gyógyszerész, míg 1913-ban a hitelélet is képviselteti magát három bankárral. 1872-ben a vállalkozók - regálé- és haszonbérlőkkel együtt még jelentős számban és arányban voltak megtalálhatók a község virilistái között. Mozgósítható tőkéjükkel útépítésre, építőanyagok szállítására és más, elsősorban a vármegye által meghirdetett munkára vállalkoztak, haszonbérleteket (italmérés, téglavetés) és adóbérleteket kötöttek. A nagy vasútépítési láz lanyhulása és a tőkeerős konkurencia megjelenése, a haszonbérleti lehetőségek csökkenése mind szűkítették ennek a tevékenységi formának a lehetőségeit. Az ezt megélő vállalkozók esetében mindez a gazdasági profil tisztulásával járt. így például a Leopold testvéreknél, akik az 50-es évektől adóbérléssel, majd útépítéssel foglalkoztak, a fiatalabbik, Sándor 1870-től már mezőgazdasági bérlettel kezdett foglalkozni, Károly pedig a 90-es évekre a város legjelentősebb borkereskedőjévé nőtte ki magát. 10 A kereskedelemmel szemben az ipar képviselete - a pozíciójavulás ellenére - az egész időszakban csekély maradt. Ipari tőkéről szó sincs. Molnár Mór a város egyetlen részvénytársaságként 153