Struktúra és városkép. A polgári társadalom a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1997. október 16-17-én (Veszprém, 2002)

Elit - Söptei Imre: Kőszeg legtöbbet adózó polgárai 1872-től a századfordulóig

Waisbecker család, de idesorolhatjuk Chernél Kálmánt, Czeke Józsefet, aki - mint az apja - maga is kereskedő volt, és erre a tőkére alapozták vállalkozásaikat a későbbiek során. Persze nem szabad elfeledkezni a mészárosokról, molnárokról és a kereskedők zöméről sem, pl. az Eitner, a Seybold, a Kindl, az Unger családokról, akiknél a mesterség apáról fiúra öröklődött és vele együtt a vagyon jó része is. Ezt, a még a város gazdasági élete szempontjából boldog kornak számító időszakban megalapozott jólétet kellett a század végén megtartani, esetleg növelni ahhoz, hogy Kőszeg virilisei közé kerülhessenek. Az aránylag alacsony összegek azonban jelzik, hogy nem volt a város gazdasági ereje nagyon jelentős. Az a város, amely közel annyi lakossal (6915) kezdte a kiegyezés időszakát, mint a megyeszékhely Szombathely (7561), a tárgyalt időszakban alig növekedett (1900-ban 7422, Szombathelyen 24751 fő). Volt olyan évtized is, amikor csökkent a lakosság létszáma (1880 és 1890 között 225 fő).

22 Ennek több oka is lehetett, de mindenképpen hozzájárult a gazdasági pangás. Ennek jó mutatója, hogy ezekre a listákra elsősorban olyanok kerülhettek fel, akik a város és környékének a mindennapi szükségleteit elégítették ki. A kereskedők zöme a Schey család kivételével nem nagykereskedő, hanem vagy valamilyen cikkre (pl. textil, vasáruk) szakosodott kiskereskedők, továbbá fűszer- vagy vegyeskereskedők, hogy ne mondjuk, szatócsok voltak. Ennek nem mond ellent, sőt megerősíti, hogy a molnárok gabonakereskedelemmel is foglalkoztak és nem lehet szétválasztani, hogy kinél melyik hozott nagyobb jövedelmet. Magas az úgymond nem termelő, nehezen mobilizálható tőkével rendelkezők aránya pl. a háztulajdonosoké, akiknek adója többnyire a saját használatú és kevésbé a bérbeadott házak jövedelméből adódott. Mutatja ezt az is, hogy 1886 után olyan adózók is megjelentek mint a domonkos rend és az evangélikus egyház, melyek nem folytattak gazdasági tevékenységet, csak nagy ingatlanaik után adóztak. A város gazdasági életében egyedül csak a hitelügy virágzott. Mindkét takarékpénztár jól működött. Különösen a Kőszegi Takarékpénztár, amely többször volt vezető helyen a virilisek között. 144