Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

rályok I. Andrástól kezdve valamennyien Vazul ágából származtak, s ezért természetesen ellenérzéssel viseltethettek a Vazult a trónörökösségből kizáró és őt arra testileg is alkalmatlanná tétető király iránt. Ám az 1083-ban szentté avatott és általánosan tisztelt István személyét ekkorra már lehetetlen lett volna kikezdeni. A

királyné István halála után Péter király (1038-1041 és 1044-1046) méltatlan bánásmódja miatt visszatért hazájába. Passauban halt meg, a niederburgi Szt. Kereszt és Pantaleon bencés kolostor apátnőjeként. Sírja amelyet 1908-ban tudományos módszerekkel feltártak és megvizsgáltak ma is ott található. Kar ereklyéjét, a passaui püspökség ajándékát, 1996-tól az általa felszerelt veszprémi Szt. Mihály-székesegyházban őrzik, amelynek első kegyúrnője volt. artvik püspök Szt. István-legendája (XII. század eleje) így emlékezett meg első királynénkról: „Királyságának sorsosául pedig, de kivált sarjadékának szaporításáért a római császári méltóságot viselő, szolid erkölcsei miatt jámbornak nevezett Henrik húgát, név szerint Gislát vette házastársul, kit miután olajkenettel felkentek, az ország koronájának viselésében társának rendelt. Hogy ez Isten tiszteletének csinosításában miképp viselkedett, az Istennek szolgálók gyülekezetei iránt mely buzgónak s jótevőnek mutatkozott, arról a mai napig tanúskodnak számos egyház keresztjei, edényei és csodálatos mesterséggel készített vagy szőtt oltári ékességei. Mindenekelőtt pedig a veszprémi püspökség épülete, melyet alapkövétől kezdve minden Isten szolgálatához szükséges arany- vagy ezüstneművel és sokféle ruhával nemesen felékesített." (Kurcz Ágnes fordítása.) 31