Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

boIóoq Qizella kiRályné ^^ zületett: 985 körül, meghalt: 1060 körül május 7-én, II. (Civakodó) Hen­O rik bajor herceg (955-977 és 985-995) és Burgundi Gizella (t 1006) leánya. Testvérei - a későbbi német király (1002-1024) és császár (1014-től) II. (Szt.) Henrik, Bruno augsburgi püspök és Brigida apátnő - szintén közismert törté­neti személyiségek voltak. I stván király 995 körül vet­te feleségül, a későbbi helyi hagyomány szerint a bajoror­szági Scheyernben. Több gyermekük született, a legis­mertebb Szt. Imre herceg (11031) - a magyar ifjúság vé­dőszentje -, aki a legenda sze­rint a veszprémi Szt. György­kápolnában tette szüzességi fogadalmát. K orabeli ábrázolása megta­lálható az István királlyal közösen 1031-ben a székesfe­hérvári királyi bazilikának adományozott miseruhán, amelyet később a magyar ki­rályok koronázási palástként használtak és az édesanyja Regensburg-niedermünsteri sírjára készíttetett ún. Gizel­la-kereszten (München, Schatzkammer). J ótékony, kegyes életet élt, az egyháznak számos ado­ányt tett. A nyugati források tendenciózusan kizárólag ne­ki tulajdonították a magyar­ság keresztény hitre térését. A XIV. századi krónikák ­valótlan módon - kedve­zőtlen színben tüntették fel az „idegen" királynét, őt téve fe­lelőssé Vazul (Vászoly) megva­kíttatásáért is. E nnek abban kereshető az oka, hogy az István halála után trónra jutott magyar ki­Az úgynevezett Gizella-kereszt, amelyet Gizella magyar királyné édesanyja, Burgundi Gizella /t 1006) regensburgi sírjára készíttetett. Krisztus lábánál a királyné és édesanyja imádkozó alakja látható (München, Schatzkammer) (Schatzkammer der Residenz München. Amtlicher Führer. München, 1992, 3. színes ábra) 29

Next

/
Thumbnails
Contents