Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

Bertalan veszprémi püspök (1226-1243) pecsétje IBudapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály: pecsétmásolatgyűjtemény) Zlaudus veszprémi püspök (1245-1262) pecsétje (Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály: pecsétmásolatgyűjtemény) Balog nembeli Pál veszprémi püspök (1263-1274) pecsétje (Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály: pecsétmásolatgyűjtemény) ^ veszprémi püspökség F

eltehetően a tíz „szentistváni" alapítású püspökség közül a veszprémi a legkorábbi lehetett. Megszervezésének részletei ismeretlenek, 1001-ben már biztosan létezett. A püspökség több megyényi területet Veszprém (veszprémi főesperesség), Zala (zalai főesperesség), Somogy (segesdi és somogyi főesperességek), Fejér (fehérvári főesperesség), Pilis (budai főesperesség) - foglalt magába. István király birtokadományokkaí és a tizedfizetés elrendelésével megteremtette a püspökségek gazdasági alapjait is. A veszprémi püspökök 1313-tól ideiglenesen, majd 1392-től 1772-ig állandójelleggel Veszprém megye ispáni tisztét is ellátták. A

XIII. század végétől kezdve - néhány kivétellel általában a veszprémi püspökök közül kerültek ki királynéink kancellárjai. Rendszerint - bár nem mindig - ők koronázták meg királynéinkat, a középkorban Székesfehérvárott, a Habsburg-korszakban többnyire Pozsonyban. Az Árpád-korból csak három királynénkról tudjuk, hogy melyik főpap végezte a koronázását. Kőszegi Péter veszprémi püspök (1275-1288) pecsétje (Budapesti Történeti Múzeum, Középkori Osztály: pecsétmásolatgyűjtemény) 26