Rainer Pál: Üdv neked, boldog Gizella királyné. Gizella királyné városa az árpád-korban (Veszprém, 2000)

lakóház. (Kertalja, Úrkút, Deák Ferenc, Fenyves utcáktól határolt terület.) L

egkevésbé behatárolható a Vártól északi irányban, távolabb kereshető Szt. Tamásfalva (első előfordulás 1370), amely Szt. Tamás-mező formában már 1237-ben előfordul. Plébániatemplomának helyét nem ismerjük. Az is lehetséges, hogy a Szt. Tamás (apostol)-egyház (1260-as évek) és a Szt. Tamás (Canterbury érseke, mártír, jH70)falva két különböző településrész emlékét őrzi. A

középkori veszprémi szegek egyikének sem ismeretes a XIII. század előtti említése, sőt némelyikük csak a XIV-XV. században tűnik fel először oklevélben. Ennek ellenére többségük nagy valószínűséggel létezhetett már az Árpádkor korábbi századaiban is. A városrészek nem épültek szorosan egybe, közöttük beépítetlen térségek - szántók, kertek, gyümölcsösök stb. - húzódtak. Mindez falusias, mezővárosias jelleget kölcsönzött a városnak. Bronz mellkereszt ismeretlen lelőhelyről, XI. sz. (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum/ V; eszprém középkori lakosságának lélekszámáról nem maradtak fenn adatok. A XI. századi lakosságot Kralovánszky Alán 1000-1200 főre, a XV. század végit Éri István 1600-2000 főre becsülte. Szentföldi típusú ereklyetartó bronz mellkereszt ismetetlen lelőhelyről, XI-XII. sz. (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum) AZ áRpáÓ-kOR Veszprémet érintő eseményei K

ilencszázkilencvenhét táján a város környékén került sor az István nagyfejedelem és pogány rokona, Koppány somogyi vezér közötti ütközetre, melyből István került ki győztesen. Hartvik püspök István-legendája így számol be ezen eseményekről: ,,De minden jónak ellensége, az irigységgel és gonoszsággal teljes ördög, hogy Krisztus apródjának szent szándékát szétzilálja, belháborút támasztott ellene, az ő sugallatára vonakodott a pogány nép nyakát a keresztény hit igájába hajtani, s azon mesterkedett, Kijevi típusú ereklyetartó bronz mellkereszt ismeretlen lelőhelyről, XI-XIII. sz. (Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum) 19