S. Lackovits Emőke: Kékkút és az Egyed-ház (Veszprém, 2000)

A falu templomát Szent Demeter tiszteletére szentelték, búcsúnapja október 26. Feltehető, hogy az 1760-ban barokk külsőt kapott templom az eddig ismeretlen középkori helyére épült, amire a templom körüli temető és a középkori keresztelőmedence enged következtetni. Filiális település, amely Káptalantótihoz, majd Salföld anyaegyházakhoz tartozott. Ma ugyancsak Káptalantóti filiája. Figyelemre méltóak a település szabadtéri szakrális kőemlékei, az a négy, homokkőből készített, XIX. századi feszület, amelyek a temetőben, a templomkertben és a falu középpontjában állnak. Utóbbit a húsvéti zöl is díszítik. TEMPLOMKERT A KERESZTTEL ág-járás alkalmával szépen fel Kékkút lakóházainak száma 1785-1980 között soha nem érte el a 70-et, 50 és 67 között ingadozott. Legrégibb épülete a XVIII. század végén már létező, a mai Fő u. 55. sz. alatt, azaz a Kütyüben álló ház. EGYED-HÁZ A falu Fő utcáján az 55. szám alatt áll az az 1799-ben épült, füstöskonyhás, eredetileg kévés (gica) zsúp héjazatú (ezt később nádra cserélték!), háromosztatú lakóház, amely a tulajdonos csaAZ EGYEOHÁZ UTCAI HOMLOKZATA Iádról Egyed-házként ismert. 9