„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1848/1849 április 16.: A Debrecenben ülésező ma­gyar országgyűlés kimondja a Habsburg­ház trónfosztását. A tavaszi hadjárat eredményeként a magyar csapatok foko­zatosan nyugat felé terelik az osztrák csa­patokat. Visszavonuló osztrák csapatok érkeznek Veszprémbe. A házak kapuján „Éljen Kossuth!" feliratok jelennek meg, amiket a beszállásoló osztrák katonaság parancsnoka 24 óra leforgása alatt eltűn­tet. április 22.: Megkezdődnek a csapatkivo­nások Veszprémből. A várba elszállásolt oláh katonákat elvezénylik Veszprémből, április 24-26.: Hátráló osztrákok tömege lepi el a várost. Fiáth Fe­renc, császári biztos utol­só ténykedése a város ki­ürítésének megszervezése volt. 24-én a fehérvári osztrák helyőrségtől kér­nek segítséget a rend helyreállítására. Az erősí­tés másnap megérkezik. Ennek eredményeként az osztrák csapatok kivonu­lása zavartalanul folyik, április 26.: Batthyány Lajos volt magyar minisz­terelnök és Károlyi István hadifoglyok 26-án a csá­szári csapatok szoros kí­séretében átvonulnak Veszprémen és Sop­ron felé fordulnak. Fiáth Ferenc császári biztos és személyi titkára Kassics Béla is ekkor hagyja el a várost, április 28.: Számos mesterlegény, inas és gyerek a „schwarzgelb" érzelmű polgárok ablakait bedobálja. Nemzeti szalagok, kokárdák kerülnek fel a zubbonyokra. Járják a „meszelők a keringőt": Kossuthot éljenző feliratokkal lesznek tele a falak. Egy szentkirályszabadjai lakos merényle­tet készít elő Fiáth Ferenc ellen, de április végén elfogják. május 1.: Veszprém város tanácsa a ki­csapongások megfékezésére ideiglenes polgárőrséget állít fel. Este 8-tól, éjfél után 2 óráig váltásonként 45-45 főből álló fegyveres őrség akadályozza meg a zenebonálást. május 7.: Budavár ostroma Görgey Arthur Budát, Hentzi kapitány Pestet ágyúztatja. Francsics Károly a püspök­kerti üvegházban virágaival foglalatos­kodik. május 12. A veszprémi fegyverviselésre alkalmas fiatalok összeírása. A mesterle­gények mellett a szeminárium papnöven­dékeit is lajstromba veszik. A férfiak ka­lapjain nemzeti szalag, az ablakokban nemzeti lobogó díszeleg. Francsicsék is nemzeti lobogót tesznek ki az ablakba a következő felirattal: „Adja isten, hogy a magyar / A fél vi­lág uralja"; a túloldalán „Áldd meg Isten e hazát." Budapest romokban he­ver. május 14.: Helyreáll a szünetelő közigazgatás. Ülésezik az állandó hon­védelmi bizottmányi ülés. Újjáalakul a nemzetőrség. A pandúrok létszámát 50 fővel növelik, május 17.: A budai vár­ban a Nádor lakás „Mátyás király palotája" az ágyúzás miatt leégett. május 21.: A Révkomáromba menendő veszprémi ujjoncokat díszes külsőségek között búcsúztatják. A Koronához címzett fogadótól Kádártáig késéri őket a veszp­rémi lakosság. Szilasi cigánybandája a Rákóczi indulót húzza. Az újoncok Francsics és néhány polgár költségére a kádártai kocsmában mulatnak az indulás előtt. Francsics és baráti köre a búcsúzta­tás után mulatni megy A délután kor­helykedéssel telik. Eközben megindul az orosz intervenció a magyar szabadságharc leverésére. XVll

Next

/
Thumbnails
Contents