„Hisz ez ma a mi ünnepünk hazáért szabadságért!” Egy veszprémi borbély a forradalomról. A Laczkó Dezső Múzeum kiállítása (Veszprém, 1998- 1999)

Veszprémi krónika 1848/1849. Francsics Károly naplójának kivonatos közlése 1848. / március 17-18.: Pesten március 15-én kitör a forradalom. A pesti vásárról érkezők Veszprémbe hozzák a forradalom hírét, a Nemzeti dalt és a Tizenkét pont nyomtatott szövegét. március 19.: Veszprémben a város polgárai kitörő örömmel fogadják a pesti események hírét. Az éjszaka „örömriadások" ünnepélyes hangulatában telik. Rosos István, Veszprém megye alispánja sürgönyt kap Batthyány Lajos felelős magyar miniszterelnöktől, melyben a rend és a közbiztonság fenntartására szólítják fel. március 20-22.: 20-án reggel a város lakossága kisebb-nagyobb csoportokban gyülekezik a városháza előtt. A „különböző néposztálybóF származó tömeg vidám hangulatban, nemzeti színű zászlók alatt a Piactér, városháza, vár, Hoszszú utca, Úri Kaszinó érintésével járja be a megyeszékhely utcáit. A tömeg meg-megáll, s lelkes szónoklatok hangzanak el népszerű közéleti férfiak háza előtt. Kolosvári Sándor megpróbálja csitítani a lelkes tömeget. Az ünnepséget Cseresznyés István szolgabíró határozott fellépése akasztja meg. A nemzeti lobogókat bevonják a városháza és a tűztorony ablakából. Délután az ünnepség folytatódik, a városháza előtt Cseresznyés István szolgabíró és Rosos István alispán mond beszédet, melyben az ünnepség higgadt folytatására kéri az egybegyűlteket. Rosos alispán azonban a miniszterelnökhöz írt levelében aggódik amiatt, hogy a hálatüntetések komolyra fordulhatnak, „kitöréstől lehet tartanF. Este 8 órakor az ünnepség díszkivilágítással, cigányzenével és ünnepi fáklyás menettel folytatódik. Március 22-én Rosos alispán már az ünnepség békés lezajlásáról számol be. március 24.: A sóház korlátját a császári színeket jelképező sárga-feketéről pirosfehér-zöldre festik. A nemzeti szimbólumok (magyar királyi címer és nemzeti lobogó) nyilvános használatát a lakosok közül sokan bírálják. A jövő bizonytalannal tűnik. március 26.: A veszprémi református templomban a LXV. zsoltár nótájára hálaadó ének és fohász hangzik fel az ország békéjének megtartása érdekében, március 27.: Veszprém város népgyűlésén Rosos István méltatja a lakosság higgadtságát. Választmány alakul az új közigazgatási rend kimunkálására. Hírek érkeznek az országban dúló antiszemita megmozdulásokról (Pozsonyból, Nagyszombatból, Nagykanizsáról). április elején: 7-én Pozsonyban megalakul az első felelős független magyar kormány gróf Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével. 11-én pedig kihirdetik a törvényhozás által elfogadott első, a politikai átalakulás alapjait megteremtő törvényeket. Az 1848. évi törvénykönyv eltörli a jobbágyságot, és lefekteti a polgári átalakulás alapjait. Az áprilisi törvények kihirdetése után a nép megnyugtatására Veszprémben létrejön a Veszprém megyei állandó bizottmány, és megalakul a veszprémi nemzetőrség. április 2-3.: A megalakuló veszprémi nemzetőrség kapitányává Márkus Boldizsár nyugalmazott császári kapitányt nevezik ki. Hadnagyai Ruttner János vaskeviii