A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori és késő középkori falusi lakóházai

5. kép. Pápa-Hanta: Árpád-kori falurészlet alaprajza A legáltalánosabbnak mondható gödörházak mellett azonban már az Árpádkorban is - valószínűleg főleg annak 2. felében - léteztek más típusú, a földfelszín fölé épített falusi lakóházak is. A fentebb említett pápa-hantai 1996/2-es ház

7 mellett, ilyen volt a MÉRI István és KOVALOVSZKI Júlia által 1957/1958-ban Nagyvázsony-Csepelyen (MRT 2. 33/27.), a késő középkori kisnemesi kő kúria alatt feltárt 13-14. századi lakóház is. Ez északkelet-délnyugati hossztengelyű, döngölt alapárkú, ágasokkal erősített, vesszofonatos falú, 5,30 m széles és legalább 27-28 m hosszú ház volt, legkevesebb 3 - esetleg még több - helyiséggel. Bejárata a nyugati oldalon nyílott. Kemencéje és a konyhai tűzhelytől hátra nyíló, falon kívüli sütőkemencéje is volt

8 (6. kép). Késő középkor A késő középkorra már ez a földfelszín felett álló, az Árpád-koriaktól lényegesen nagyobb alapterületű, általában 3, ritkábban még több helyiségből álló, legtöbbször egytraktusos „hosszúház" vált a legelterjedtebb falusi háztípussá. Meg7. Uo. 303. 8. MRT 2. 142.; KOVALOVSZKI Júlia i. m. 243-244.; MICHNAI Attila i. m.227. 96