A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori és késő középkori falusi lakóházai

VESZPRÉM MEGYE ÁRPÁD-KORI ÉS KÉSŐ KÖZÉPKORI FALUSI LAKÓHÁZAI RAINER PÁL Az 1930-as évek szórványos úttörő törekvései után, az 1950/1960-as évektől, főként MÉRI István kezdeményezése nyomán mind szervezettebbé váló középkori falukutatásunk, dacára minden nehézségnek, mára már egyre árnyaltabb képet képes rajzolni e témáról. Középkori népi építészetünk régészeti emlékeiről - a különböző helyeken folytatott kutatásokról és a sokfelé publikált eredményekről - országos szinten 1980-ban MICHNAI Attila adott rövid, összefoglaló áttekintést.

1 A Nyugat-Dunántúl vonatkozásában pedig MÜLLER Róbert 1972-es munkája érdemel említést.

2 Bár a feltárt emlékanyag azóta is folyamatosan szaporodik, az általuk vázolt kép lényegesen nem módosult. A magyarországi régészeti szakirodalomban falusi lakóházainknál rendszerint jól elkülöníthetőek az Árpád-kori (10-13. század) és a késő középkori (13/14-16. századi) típusok. Az alábbiakban a mai Veszprém megye területéről ismert középkori falusi házakról ismeretes adalékokat szeretném áttekinteni.

3 Árpád-kor Az Árpád-korban általában kisméretű, szabálytalan négyzet alaprajzú, a saroknál enyhén lekerekített, többnyire a földbe mélyített, egyetlen helyiségből álló épületekben éltek a falusiak, amelyek egyik sarkában a különféle technikával készített kemence, fűtésre és főzésre egyaránt szolgált. A kemence esetenként már zsákszerűén kitüremkedett a ház négyszögletes alaprajzából. Veszprém megyében az első ilyen gödörházat Várpalota-Szénhelyen (MRT 2. 49/32.) RHÉ Gyula figyelte meg 1933-ban, longobárd-avar temető ásatásakor, anélkül, hogy különösebb figyelemre méltatta volna azokat. A RHÉ-féle ásatás BÓNA István által 1963-ban végzett hitelesítésekor azután három ilyen 9-10. századi házat sikerült feltárni és dokumentálni. Méretük: 1. 3,20x2,25 m, 2. előzőnél kisebb, 3. 4x3,25 m. A házak tetőszerkezetét egykor a rövidebb oldalak közepén 1. MICHNAI Attila i. m. 2. MÜLLER Róbert i. m. 3. Eléggé közismert, hogy a történeti Veszprém megye jelentősen eltért a jelenlegitől. A 20. század közepéig a Balaton-felvidék Balatonalmádiig Zala vármegyéhez tartozott. Veszprém megye viszont körülfogta a Balaton keleti végét és a Sióig terjedt. Veszprém megye területi változásainak összefoglalása: ILA Bálint-KOVACSICS József i. m. 23-25. 93