A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

H. Csukás Györgyi: A kőépítkezés múltja a Balaton-felvidéken és a Bakonyban

faluban.

89 Németeknél az oldalkamrák használata, akárcsak a második szoba korai megjelenése a családstruktúrával, az öregek külön költözésével is összefüggött, akik még életükben átadták a gazdaságot - meghatározott és írásban is rögzített feltételek mellett - leendő örökösüknek.

90 Itt a második szoba nem tiszta szoba, hanem az öregek visszavonulási helye. A második szoba építése falvanként más-más időben terjedt el, és más-más arányt képvisel az épületállományban. Az eltérő családstruktúrával, lakáshasználattal és öröklési renddel összefüggő etnikus jegyeken túl, elsősorban a gazdasági lehetőségek, vidékünkön a szőlőművelés, borkereskedelem jövedelmezősége volt a meghatározó. A Stájerországgal, Alsóés Felső-Őrséggel folytatott borkereskedelem nemcsak jövedelmet biztosított, hanem jó faanyagot is:

91 A pécselyi és más szőlőhegyeken a 18. század első harmadában szőlőbirtokot szerző vöröstói, barnagi németek házai, már a 19. század elején két szobával, oldalkamrával épültek, rendszerint szabadkéményes konyhával, boltozott helyiségekkel, stájerországi vörösfenyőből készült tetőszerkezettel. A szőlőbeli építmények alaprajzát sem annyira építtetőjük etnikus hagyományai határozták meg - utalva JANKÓ Jánosnak magyar és német, vincellér típusú présház megkülönböztetésére

92 -, sokkal inkább a szőlőbirtok mérete, a domborzati viszonyok, s az a körülmény, hogy a szőlőt a közeli faluból, vagy extraneusként, távolról kellett-e művelni. Épp a gyakori tulajdonosváltás következtében vált sokszor szükségessé, hogy a présház-pincéhez szobát, istállót toldjanak. Röviden arra is utalni kell, hogy egy-egy település speciális arculata hogyan befolyásolta építkezésmódját. Szentkirályszabadja kisnemesi társadalmában - a gazdálkodásra kedvezőtlen feltételek, s talán Veszprém közelsége miatt is - igen jelentős az iparos és a vármegyei hivatalokat, egyházi funkiókat betöltő értelmiségi elem.

93 Építkezése ennek köszönhetően polgárosultabb, városias vonásokat mutat. Gyakoriak az L alaprajzú épületek, és már a múlt század közepén emeletes házak is feltűntek. Ezek létrejöttét a változatos domborzati viszonyok is elősegítették. Az alsó szinten kamra, ólak, esetleg műhely helyezkedik el. Füred környékén a savanyúvíz hatására szerveződő fürdőélet a környező falvak és szőlőhegyek arculatára is rányomta bélyegét a klasszicista kúriák, borházak formájában.

94 Kővágóörs képét ugyancsak az tette jellegzetessé, hogy jelentős számban éltek benne vármegyei tisztségviselők, iparosok és kereskedők. 89. A német házak oldalkamráira, a ház kétmenetűvé válására már JANKÓ János felfigyelt, megjegyzendő azonban, hogy az oldalkamrás házak nem minden német falura voltak jellemzők.; JANKÓ János 1902. 203-204. 90. Erről Vöröstó esetében 18. századi írásos szerződések tanúskodnak. H. CSUKÁS Györgyi 1997. 182-183. 91. A Káli-medencére vonatkozóan CSOMA Zsigmond dolgozta fel részletesen a borkereskedelmet, utalva a 16. századig visszanyúló gyökerekre.; CSOMA Zsigmond 1981-1983.; 1988. 148-153. Barnag, Vöröstó népe ugyanúgy kivette a részét a borkereskedelemből, amelynek máig meglévő bizonyítékai a stájer fenyőből készült tetőszerkezetek, födémek. 92. JANKÓ János 1902. 217-218. 93. HUDI József 1991. 94. HUDI József 1988. 14-127. 83