A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Cseri Miklós: Vajkai Aurél, a Balaton-felvidék nagy kutatója

VAJKAI AURÉL, A BALATON-FELVIDÉK NAGY KUTATÓJA CSERI MIKLÓS VAJKAI Aurél (Kolozsvár, 1903. május 14. - Budapest, 1987. november 29.) etnográfus, a történettudományok, (néprajz) kandidátusa (1959), honismereti, idegenforgalmi és művészeti író, a Balatoni Nyári Szabadegyetem tanára. Kassán érettségizett, majd orvosi tanulmányokat folytatott és 1927-ben diplomát szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Ezt követően rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Már ekkor érdeklődött a kibontakozó néprajzi kutatások iránt, azokban először ilyen tárgyú fényképfelvételeivel, majd kisebb írásos munkákkal vett részt. Közben a Magyarország с napilap számára kb. 800 zenekritikát írt. Az 1930-as évektől kezdve egyre szorosabb kapcsolatba került a budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-ben kapta első muzeológusi állását Veszprémben, majd 1939-41-ben a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-42-ben Budapesten a Néprajzi Múzeum munkatársa. Ezt követően az Erdélyi Tudományos Intézet megbízásából gyűjtőutakon járt Erdélyben. Ott ismerkedett meg és kötött életre szóló barátságot Lőrincze Lajossal. Pályája következő állomása a Magyarságtudományi Intézet (1942-45), amelynek megbízásából végezte akkor a szentgáli gyűjtést. 1945-49. között a Néptudományi Intézet tanára, 1946-48ban pedig a budapesti egyetem Néprajzi Tanszékének helyettes tanára. 1949-1955-ig a veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, azután pedig tudományos osztályvezetője volt 1965-ig, nyugdíjazásáig. Nyugdíjaséveit is fáradhatatlan munkával töltötte, járva a számára legkedvesebb tájat, a Balaton-felvidéket. Balatonalmádiban élt, de felesége cserszegtomaji házában időzött legszívesebben. Végakarata szerint az ottani temetőben nyugszik. A hegyközségben 1996 óta utca viseli nevét. 7