A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

A kőépítkezéssel kapcsolatos kutatásokat fel kell gyorsítani, hiszen a szemünk láttára tűnnek el - még a legeldugottabb falvakban is - egész házsorok, településrészek. Természetes velejárója ez a korszerű építmények iránti igénynek; az új nemzedék már nem akar az öregek kőházában lakni, ezért elbontja azt és helyén téglaházakat épít. Ezt a viszonylag lassú folyamatot gyorsította fel a fővárosi és a nagyvárosi ember vidékre költözése - üdülési, pihenési céllal. Ritka eset az, hogy változatlan formában megőrzik a megvásárolt régi épületet, legtöbbször jelentősen átalakítják vagy egyszerűen lerombolják és újat építenek helyette. Ennek vadhajtásait láthatjuk napjainkban a Balaton-felvidéki szőlőkben tornyosuló, tájba nem illő „paloták" formájában. Még szerencse, hogy némely építkezőkben nosztalgia ébredt a régi kőházak iránt, ezért új épületében, kertjében és kerítésében alkalmazza a helyi kőanyagot. Ha a jelenlegi ütem folytatódik, akkor a közeli ezredforduló után pár évvel már teljesen eltűnnek a tájba évszázados-évezredes tapasztalattal beleépített, egy-egy kisebb tájegységre oly jellemző Balaton-felvidéki népi építmények. A kutatáshoz és a védelemhez jó hátteret biztosíthat a közelmúltban létrehozott Balaton-felvidéki Nemzeti Park. 49