A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Gilyén Nándor: A műemléki topográfiák és a népi építészet

A topográfiák IV. kötete, „Budapest műemlékei - I. rész"

10 1955-ben jelent meg, szerkesztője POGÁNY Frigyes. Témája a budai vár, így a mi szempontunkból nincs jelentősége. Az 1958-ban megjelent V kötet a „Pest megye műemlékei /-//. rész"

11 címet viseli, és - némi következetlenséggel - két kötetből áll, terjedelme 688 + 735 = 1423 oldal, szerkesztője ismét DERCSÉNYI Dezső. A munkatársak között most is ott látjuk VARGHA László nevét. A megye 185 helysége közül itt már 80-ban találjuk meg a népi építészet ismertetését, de sajnos, az összefoglaló tanulmányt hiába keressük. A műemléki topográfiáknak ebben a kettős kötetében több jelentős újítást is felfedezhetünk. így ez az első alkalom, hogy az előkészítés során jelentős levéltári kutatás is folyt. A szakszerűséget növeli, hogy egy-egy helység leírását több különböző szakember készítette. Kialakult a települések dokumentálásának lényegében már véglegesnek tekinthető rendje is: kezdődik a település történetével, ezután következik a „jellege" (mint már korábban), majd az ismert ábrázolásai. Ezt követi az egyes műemlékek részletes leírása, végül - sajnos még itt sem mindenütt - a népi építészet. Ez utóbbi a falu népi építészetének általános ismertetésével (általában a település rövid leírását is beleértve) kezdődik, majd az egyes népi műemlékek leírásával folytatódik, végül a településről szóló népi építészeti irodalommal fejeződik be. A VI. kötet, „Budapest műemlékei II. rész"

12 csak 1962-ben jelent meg, szerkesztője POGÁNY Frigyes. (Érezhető a kezdeti lendület - eleinte évente jelentek meg az újabb kötetek! - lanyhulása, ami sajnos később még csak fokozódik). Témája Buda Vár-hegyen kívüli része. A népi építészet ebből a kötetből teljesen kimaradt, amit csak sajnálhatunk, hiszen a kutatás idején Békásmegyeren, Óbudán, Pesthidegkúton, Budafokon és Nagytétényben még sok említésre méltó épületet lehetett volna találni. A topográfiák VII—IX. kötete a „Heves megye műemlékei"

13 három része meglehetősen lassan, 1969-ben, 1972-ben és 1978-ban jelent meg. Szerkesztője DERCSÉNYI Dezső és VOIT Pál. A mű hatalmas terjedelmű, 641 + 779 + 741, összesen 2161 oldal! Csak az első kötetben megjelent tanulmányok 440 oldalt töltenek meg. Jelentős fejlődést tapasztalhatunk a népi építészeti anyagban is. BAKÓ Ferenc nagy szakértelemmel és hallatlan energiával járta be és kutatta végig a megye összes települését. Egy-egy falu népi építészeti leírása legalább egy oldalt tesz ki, de legtöbbször lényegesen többet. Részletesen olvashatunk a településről (a település „jellege" azonban még most is külön szerepel), majd a „népi építkezés" с fejezetben magtaláljuk a lakóház, a gazdasági és egyéb épületek általános ismertetését, végül az egyes népi műemlékek leírását. További újítás, hogy 10. POGÁNY Frigyes (szerk.) 1955. 11. DERCSÉNYI Dezső (szerk.) 1958. 12. POGÁNY Frigyes (szerk.) 1962. 13. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál (szerk.) 1969.; 1972.; 1978. 398