A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Juhász Katalin–G. Szabó Zoltán: Forráskutak, mosóházak a történeti Zala megye tapolcai járásában

7. kép. Kékkút. Mosógödör a Fő u. 30. sz. alatti 8. kép. Kékkút. A „Csigáskút" és mosó alaprajzi magántelken vázlata (rekonstrukció) A község délkeleti részén található „Hajnalkút" elnevezése is arra utal, hogy csak a kora reggeli órákban lehetett belőle vizet hordani. Az egyenetlen talajvízszint következtében a legtöbb portán nem lehetett kutat ásni, így ezek a családok a közkutakról, forráskutakról szerezték be a szükséges vízmennyiséget. Hasonló adatokat olvashatunk Alsóörs vízellátásával kapcsolatosan is.

12 2. A rétegvizek az első vízzáró réteg alatt helyezkednek el. Magyarország a medencejellege miatt rétegvizekben gazdag. Ez a víztükör minden oldalról nyomás alatt áll és ha mesterségesen megfúrják ezeket a rétegeket, akkor a víz magától is a felszínre kerülhet. Ezeket a vizeket nevezzük artézi vizeknek. A vizsgált területen az ilyen jellegű vizek elhanyagolható jelentőségűek. 3. A hegységekben található felszín alatti vizeket résvizeknek, sziklavizeknek vagy karsztvizeknek nevezzük, attól függően, hogy milyen kőzetekben találhatók. A vulkáni és metamorfikus kőzetek vizeit hívjuk résvizeknek vagy sziklavizeknek, az üledékes kőzetek (mészkő, dolomit, márga) vize a karsztvíz, amely a felszínről dolinákon, tál alakú felszíni víznyelőkön keresztül szivárog a hegység belsejébe (3. kép). 12. JABLONKAY Géza 1972. 33. 369