A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Futó János: Építőkövek a Balaton-felvidéken

7. kép. Szállításra előkészített faragott füredi mészkő a balatonszőlősi kőbányában A fentebb leírtakból is sejteni lehet, hogy térségünkben az évszázadok, sőt évezredek óta tartó kőbányászat mind a mai napig él. Az elmúlt évtizedekben ugyan szinte kizárólagossá váltak a nagyüzemi, gépesített módszerek, de mellette mindvégig megmaradt a helybeli igényeket kielégítő népi kőfejtés. Napjainkban - részben a magánosítás következményeként - újra megfigyelhető a régi, egyszerű módszereket és kézi erőt alkalmazó kőbányászat felerősödése. Mint azt már a bevezetőben említettük, a Balaton-felvidék és a hozzá kapcsolódó tájegységek sokszínű geológiai felépítése számtalan kőzettípust biztosított az építkezésekhez.

6 Mindezek teljes és részletes számbavétele - bár napjaink szükséges és fontos feladata lenne - meghaladja e dolgozat kereteit, ezért most elsősorban a Balaton-felvidéket emeljük ki, de szólunk a tágabb térség jelentősebb építőköveiről is (8. kép). Célravezetőbbnek tartjuk, ha a földtani koroknak megfelelően, keletkezési sorrendben adjuk meg az áttekintést. Ha a területi elvet szem előtt tartva haladnánk, akkor a kőzetek mozaikszerű előfordulása miatt nagyon tarka képet kapnánk, illetve az egyes típusok egymástól távoli ismételt megjelenése következtében leírásuk is rendre megismétlődne. Építőkőnek csak azok a fajták jöhetnek számításba, amelyek megfelelő fizikai tulajdonságaik mellett nagyobb felszíni kibúvásban ismeretesek. 6. BENCE et al. 1990.; BUBICS István 1973.; BUDAI Tamás-KOLOSZÁR László 1990.; DEÁK Margit (szerk.) 1972.; DUDKO, Antonyina 1990.; FÜLÖP József 1990. 32