A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Benda Gyula: A Keszthely környéki szőlőhegyek építkezése a hagyatéki és vagyonösszeírások tükrében (19. század első fele)

hegyi épületekre vonatkozik, hiszen onnan van kilátás a Balatonra, ami indukálja az előbb említett negatív lépéseket. Mielőtt az említett épületek hasznosításának változásáról részletesebben szólnék, szükségesnek látszik az eredeti funkciójukról, nagyságukról és egyéb jellemzőiről említést tenni, mint a funkcióváltásnál csaknem bizonyosan szükségessé váló, kisebb-nagyobb átalakítást érdemben befolyásoló tényezőkről. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy egyes településeken található épületek között is lényeges különbségek mutathatók ki. Elég, ha csak a magyar, illetve német lakosság építkezési szokásainak eltérő voltára gondolunk, amelyek mind az alaprajzi elrendezésében, mind az anyaghasználatban megmutatkoznak. Vagy másik eset, amikor többgenerációs lakóházról van szó, ami a telek nagy mélységében elnyúló beépítését jelenti, vagy az úgynevezett keresztcsűrös beépítés mód, melyiket jellemzően a németajkú népesség alkalmazott. Külön említést érdemel a telken álló melléképületek - a főépület folytatásaként épületeken kívüliek - léte, ugyanis a hasznosítás változásnál esetenként ezeknek is jelentős szerep juthat. Azaz új funkciót nyernek, ami által biztosított a továbbélésük, ez viszont a telek eredeti beépítési módjának fennmaradását hozza magával, így többek között sajátos település szerkezeti és építészeti érték fennmaradását is jelenti. A hasznosítás-változás vizsgálatának általános kérdései a falusi, illetve szőlőhegyi épületeknél Az épületek kora, építészeti értékei Mindenképpen szerepet játszanak a hasznosítási elképzelések megvalósításánál, figyelemmel az esetleges műemléki védettségre vonatkozóan is. Ez lehet országos jelentőségű és védettségű, valamint helyi védelemre méltó épület. Előbbiek külön kategóriát képeznek, így ezek hasznosítás-változásával nem foglalkozom. Utóbbiak köre viszont a település rendezési tervének készítése során határozható meg, és a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozik védelmük kimondása. A település rendezési tervének szabályozási tervében és előírásaiban kerül rögzítésre védettségük, valamint a velük kapcsolatos egyéb elképzelések. Ezt követőleg önkormányzati rendelettel emelkedik helyi törvény rangjára védettségük kimondása, a rendezési tervvel együtt. Az önkormányzatok felelőssége tekintélyes, hiszen rendeletüket nem bírálhatja felül senki, módosításra is csak a jóváhagyó testület jogosult, megfelelő eljárások lefolytatása után. A Balaton-felvidéki védett épületeknél a hasznosítás változása, valamint az ezzel járó átépítési igény esetenként külön problémát jelenthet. A védettségből következően szigorúbb követelményeknek kell megfelelni, a hasznosítás változás során elképzelt bármilyen beavatkozásnál. Sajnos ez nem minden esetben kerül méltánylásra a tulajdonos részéről, és nem egyszer olyan mélységű változtatáso312