A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

szoborcsoportjai ikonográfiái programjukban, a jelenetek megfogalmazásában nagyon hasonlóak a pápai kálváriáéhoz (7. és 8. kép). (A 18. századi vizitációk említenek egy hatodik stációt is. Valószínűleg ez az 1910-ben épült kápolna déli oldalán lévő szent sír lehet.

32

) A polányi kálváriaszobrok mesterét - az alkotások eltérő volta miatt - nem lehet a templom oltáraival összefüggésbe hozni.

33 Az is bizonyos, hogy a templomépítés koncepciójába nem tartozott bele a kálvária építése. Csak feltételezhetjük, hogy felhasználva a megmaradt építőanyagot a helyi lakosság megrendelésére készült. Nagytevelen más a helyzet. 1770 és 1775 között épül a templom, s felszentelése után hamarosan elkészül a kálvária is. A templom tervezője Fellner Jakab - Tata után Pápán dolgozik ekkor -, a templom tervezésén túl a környezet művészi kiegészítésére is figyel.

34 A templom épületével egységben, annak lezárásaként tervezi meg a magas kőkerítést, abban kialakítva a templom két oldalán a stációfülkéket (9. kép). Ezekbe kerülnek a festett falképek, amelyeket Polinger Ignác pápai festő készített, aki a templomban az oltárok körül lévő falfestményeket is festette

35 (10. kép). A kálvária építését a templom felszentelésekor (a rend tagjai által) tett adományokból fedezik.

36 így Nagytevelen a templommal egységben épül meg a kálvária. A 14-es formát képviselő stációsor egyben minta is lehetne az egyház által kanonizált kálváriák építéséhez.

37 De vajon követik-e ezt a formát? Milyen kálváriák épülnek a 18. sz. végén, a 19. sz. elején? 1798-ban épül meg a barnagi kálvária 7 stációval és a domb tetején hullámos oromfalú barokk kápolnával (11. kép). Építtetője Henn János barnagi lakos. Szándékáról egy 1795-ben beadott kérvényben így ír: „Fel tett szándékom az mi territóriumunkban lévő Kálvária hegyen 7 Statuât, és 1 kápolnát építtetnem és Isten Ő Sz. Felségének tiszteletére feláldoznom."

38 A stációk képeiről vagy szobrairól, azok témáiról csak kevés adatot sikerült gyűjteni. Arra még emlékeznek a falu idősebb lakói, hogy a két világháború között bádogra festett, nagyalakú képek álltak 32. AGGHÁZY Mária 1937. 28.; Aporfi István-DÖBRENTEI Hilda-EBELE Ferenc-KOVÁCSNÉ Takács Magdolna-TÓTH Péter 1990. 30. 33. AGGHÁZY Mária 1937. 75. 34. AGGHÁZY Mária 1937. 48-49. (A kálváriák iránti figyelme onnan is eredhet, hogy 1755-ben ő építi a tatai kálvária kápolnáját.) 35. AGGHÁZY Mária 1937. 30. 36. BÉKEFI Rémig 1896. 387. 37. A pápa 1731-ben szabja meg 14-ben a stációk számát a franciskánus gyakorlat elismerésével. A jóváhagyott keresztút, illetőleg annak templomi ábrázolásai a következő jeleneteket tartalmazzák: 1. Pilátus halálra ítéli Jézust. 2. Jézus vállaira veszi a keresztet. 3. Először esik a földre. 4. Édesanyjával találkozik. 5. Cyrenei Simont kényszerítik, hogy segítsen neki. 6. Veronika kendőjét nyújtja. 7. Másodszor roskad a földre. 8. Jeruzsálem síró leányaival találkozik. 9. Harmadszor esik a földre. 10. Megfosztják ruháitól. 11. Megfeszítik. 12. Meghal a kereszten. 13. Leveszik a keresztről. 14. Sírbatétel. 38. VPLA 12/208.; MOL: KT Bamag-Német 758. és 786. hrsz. a 4. térk. szelv.-ben; VMFN IV.53/60,64. 254