A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Márkusné Vörös Hajnalka: Kálváriák a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

oltárok, padok csak 1746 tavaszára készülnek el,

19 a kálvária munkálataival párhuzamosan. De pápai fafaragómesterek dolgoznak a cisztercita rend építkezésein is. (1757-ben készül el a zirci székesegyház szentélye. A szobrokat mesterük Pápán faragta, az architektúrát pedig a helyszínen állították fel az asztalosok. A zirci kórusrács munkáit is pálos mester, Szombathelyi József készítette.)

20 A pápai pálos templomban dolgozik Polinger Antal festő,

21 s majd a cisztercita rend nagyteveli építkezésein is a pápai Polinger festőtestvérek azok, akik az épülő templom falfestményeit és a templomot körülvevő fal fülkéibe a stációk képeit megfestik.

22 Mindezek ismeretében joggal feltételezhetjük, hogy a pálosok tevékenységének oroszlánrésze volt a Bakony 18. századi kálváriaépítészetének kialakításában. A 18. század közepén épülhetett a veszprémi kálvária, a „Komakút" és az Erzsébet-liget közelében fekvő Kálváriadombon. Építéséről, formájáról keveset tudunk. Az együttesnek csupán a keresztcsoportja maradt meg. Középen Jézus keresztje, amelynek szoboralakja elpusztult. A kereszt tövében áll Mária Magdolna, jobboldalt János, baloldalt Mária alakja. A Mária Magdolna-szobor tövében olvasható az 1747-es évszám. Feltehető, hogy ezeket a szobrokat ugyanaz a mester készítette, aki a Szentháromság-emlékmű szobrait faragta, vagyis Kovács (Schmidt) Ferenc, mint Bíró Márton püspök korának helybeli kőfaragó-szobrásza.

23 Veszprém egyházlátogatási jegyzőkönyvei hallgatnak a kálváriáról. Padányi Bíró Márton 1746-ban Veszprémben kezdi az egész egyházmegyére kiterjedő részletes vizitációját, de ekkor még nem állhatott az együttes. Bajzáth József 1780ban, veszprémi egyházlátogatásában meg sem említi, mint ahogy 1926-ban Rótt Nándor püspök sem.

24 Nem emlékeztek meg a székesegyház história domusában sem a kálváriáról. Egy 1832-ben kelt számla tudósít arról, hogy a Szentháromságszoborral együtt a kálvária szobrait is felújítják. Walch Antal új Jézus-alakot faragott, míg Dunaszky Lőrinc fehérvári akadémiai szobrász a mellékalakokat „reparálta".

25 A stációkról szűkszavúan a kataszteri térképek „szólnak". Veszprém 1857-es térképén 11 stáció sorakozik két sorban, amelyet 1926-ban 14-re már kiegészítettek.

26 A stációk képeit nem ismerjük, de helyi analógia után kutatva érdemes megemlíteni a veszprémi székesegyház 1723-ból származó, s Krisztus szenvedéstörténetét ábrázoló 12 dombormuvenek ikonográfiáját.

27 Csak feltételezzük, hogy egymással rokoníthatók voltak. 19. MOLNÁR István 1942. 22. 20. MOLNÁR István 1942. 25.; AGGHÁZY Mária 1936. 98.; AGGHÁZY Mária 1937. 16., 23. 21. MOLNÁR István 1942. 23. 22. AGGHÁZY Mária 1937. 30. 23. KOROMPAY György 1956. 196.; LUKCSICS Pál-PFEIFFER János 1933. 108-110. 24. VPLVC A8 1780 31. tom: 1926. 129. torn 25. ÁDÁM Iván 1912. 473. 26. MOL : KT 1857. VESZPRÉM, 656. hrsz. a 18. térk.szelv-ben; 1926. VESZPRÉM, 715. és 1191 hrsz. a 15. térk.szelv.-ben 27. ÁDÁM Iván 1912. 30-45. A domborművek a székesegyház 20. századi átépítésekor elpusztultak. Leírását ÁDÁM Ivántól ismerjük: 1. Jézus a Getsemáni kertben imádkozik és vért izzad. 2. Júdás árulása. 3. Jézus megostoraztatása. 4. Jézust megkoronázzák. 5. Ecce homo. 6. Pilátus mossa kezét. 7. Jézus vállára veszi a keresztet. 8. Jézus a kereszten. 9. Jézus Mária ölében. 10. Jézus sírbatétele. 11. Jézus feltámadása. 12. Szent asszonyok a sírnál. 250