A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Ács Anna: Közök a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

A társadalmi tényezők szerepe a közök kialakulásában A településtörténeti kutatók egy része és a közös udvaros településszerkezeti falvak lakói is jobbára a nemesi múlttal, jogállással hozzák összefüggésbe a közök kialakulását.

48 Kétségtelen, hogy a kisnemesi falvakban gyakoribbak és zsúfoltabbak a közös udvarok. Az eddig feltárt levéltári források, a kollektív, valamint a családi hagyomány megerősítik: a közökben eredetileg egy-egy nemzetség, család önállósult tagjai építkeztek egymás mögé a közös beltelken. Ez a családszerkezet nem azonos a magyar nyelvterület északi zónájából ismert nagycsaládokkal, a hadakkal, nem jelent családközösséget ilyen értelemben.

49 Nemesvámoson úgy tartják, 52 nemesi család alapította a falut, s ezen családok kivált tagjai építkeztek egy-egy közben. A községben ma is közel félszáz köz húzódik a főutca két oldalán. A közbeli rokoni kapcsolatok még századunk első évtizedeiben követhetők voltak, számon tartották azokat.

50 Sőt 1956-ban is ki tudta mutatni a nemzetségi leszármazást, a rokoni kapcsolatok szövevényét a közök egy részében ILLÉSFALVI Antal, a falu szülötte, igazgató tanítója.

51 A rokoni szálak lazulásával adásvétel útján egyre több idegen került és kerül napjainkban is a közök megüresedett házaiba vidékünkön mindenütt. Teljességgel érthető a közökben élők azon igyekezete, hogy lehetőleg valamilyen fokon rokon család kerüljön közéjük. Ha mégis idegen telepedett meg, a műrokonság, a komaság révén fogadták be maguk közé.

52 Ma már nagyon nehezen lehet rekonstruálni az egy-egy közben élők egykori rokonsági kapcsolatait. Ám példák sora bizonyítja, hogy helytelen lenne messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi állapotból. A további kutatások talán tisztázni képesek e kérdést is. Igazat kell adnunk VAJKAI Aurélnak abban, hogy köz legkifejezettebben Nemesvámoson volt, viszont nem csak kisnemesi falvakban,

53 mint állította. Vidékünk jobbágyfalvait szintén jellemezte, ha nem is olyan mértékben, mint a kuriális településeket. A jobbágyfalvak képe nem vált annyira zsúfolttá, bár hosszabb közök ott is előfordultak. Környékünk német telepes községeiben is kialakultak közök már a 18. század közepétől, a betelepítéssel egyidejűleg. Márkon két ház épült egymás mögé, bejáratuk egy irányban, az udvarra nyílott. Lakóik, a Hausbruderek eredetileg testvérek, illetve rokonok voltak. Vöröstón az egymás mögött emelt két lakóház bejárata ellentétes oldalra nézett, mindegyiknek volt egy keskeny önálló udvara. Pulán az előbbiekben jellemzett mindkét típus előfordult. E községekben az udvarokat teljes szélességükben pajta zárta le, útját állva a további terjeszkedésnek.

54 48. VAJKAI Aurél 1940. 51-52.; VAJKAI Aurél 1957. 97.; VAJKAI Aurél 1959a. 218-219.; VAJKAI Aurél 1959b. 77-78.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987.; H. CSUKÁS Györgyi 1984. 32. 49. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 56. 50. ÁCS Anna 1993. 65. 51. ILLÉSFALVI Antal 1958. 4-14. 52. Erre példa a nemesvámosi Kozma-köz. ÁCS Anna 1993. 66. 53 VAJKAI Aurél 1959a. 219. Bár VAJKAI Aurél is árnyaltan fogalmazott: (Valószínű, hogy köz csak kisnemesi faluban volt...( 54. H. CSUKÁS Györgyi 1987. 648. 206