A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Hudi József: Kisnemesi társadalom és építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

nyegesen eltérnek a szabályos elrendezésű úrbéres (magyar és német) falvaktól, különösen a 18. századi német telepes községektől, melyek több közös vonást is mutatnak (pl. torkos pajta elrendezése). A szabálytalan telekszerkezetű nemesi községek több évszázados fejlődés eredményeként jöttek létre. A faluszerkezet változásaiban a korabeli jogrend volt a meghatározó. Az úrbéres községekben a telekszerkezet állandósága konzerválólag hatott a faluszerkezetre, míg a nemesi jog és öröklési rend a nemesi falvakban még szabályos „osztás" esetén is az eredeti telekszerkezet szétzilálásához, a telkek osztódásához, közös udvarok és szabálytalan utcaszerkezet kialakulásához vezetett. E folyamat a 17. században már javában tartott, a 18. században pedig már aggasztó méreteket öltött. Amit 1816ban Szentgálról feljegyeztek, azt a többi nemesi községről is bátran el lehetett volna mondani: minden mértékszabás nélkül a maga rendetlenségében heverő hellység".

16 VAJKAI Aurél 1978-ban, amikor a Veszprém megyei néprajzi kutatások helyzetét felmérte, a települések népi építészetének feltárásáról szólva úgy fogalmazott, hogy „minden falunak sajátos arculata, a szomszédjától eltérő egyéni vonása van", melynek megrajzolása az elkövetkező néprajzi kutatás feladata. Az elmúlt közel két évtizedben - részben a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum tájkutató programjához, részben a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum építészettörténeti kutatásaihoz kapcsolódva, utóbb pedig az Eger völgye településeinek történeti-néprajzi kutatóprogramjához kötődve - a népi építészet jelen helyzetének és történetének megismerése terén is jelentős előrehaladás történt. LUKÁCS László a Káli-medence házainak morfológiáját, H. CSUKÁS Györgyi a Balaton-felvidéki német nemzetiségi és kisnemesi építészetet, KORMENDY József a 18. századi templomépítészetet, MENDELE Ferenc az örvényesi építőanyagokat és építésmódot vizsgálta. LICHTNECKERT András a balatonfüred-csopaki borvidék történetének megírásakor a szőlőhegyi önkormányzatok mellett az építményeket is bemutatta.

17 Az elmúlt években megjelenő településtörténeti monográfiák is számos adalékkal szolgálnak a népi építészet kutatóinak.

18 Jómagam a régió köznemességének társadalom- és művelődéstörténetével foglalkoztam. A népi építészet kutatásához levéltári források feltárásával és kiadásával járultam hozzá.

19 16. EÖTVÖS Károly 1908. I. 66.; Eötvös Károly írja, hogy édesapja Mezőszentgyörgyön házát német kőmívesekkel építtette. VeML V 402. x. Szentgál község feudális levéltára. Vegyes közigazgatási iratok. Észrevételek a szentgáli helység elöljáróinak visszaéléseire. Szám nélkül, Veszprém, 1816. augusztus 16. 17. Az előzményeket leginkább JANKÓ János 1902.; VAJKAI Aurél 1940.; 1959a.; 1959b.; 1964.; 1978. reprezentálja. A szövegben említett munkák: H. CSUKÁS Györgyi 1984.; 1986.; 1996.; Azóta KORMENDY József 1971.; S. LACKOVITS Emőke 1979.; 1983.; LICHTNECKERT András 1990.; LUKÁCS László 1992.; MENDELE Ferenc 1985. A Káli-medence falvait kutató csoport tagjainak tanulmányait megtaláljuk a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményeiben. 18. A megjelent településtörténetek a népi építészetre vonatkozóan adalékokat közölnek.; HORVÁTH József 1975.; HIDEGKÚTI Mihály-HUDI József 1987.; ZÁKONYI Ferenc 1988.; VERESS D. Csaba 1992.; 1993.; 1994.; MARTON Jenő 1994.; VERESS D. Csaba et al. 1994.; BALATONALMÁDI 1995.; ALSÓÖRS 1996.; VERESS D. Csaba 1996.; HUDÁK Józsefné 1996. 19. A részletes bibliográfiát lásd HUDI József 1995. 29-34. 186