A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Hudi József: Kisnemesi társadalom és építészet a Bakonyban és a Balaton-felvidéken

kiszorulnak. Éppen e vidékhez, a Káli-medencéhez kötődik az 1740-es években kibontakozó politikai küzdelmük, mellyel a nemesekhez hasonló bánásmódot és adómentességet követeltek a vármegyétől, mely mozgalmukat letörte, s megadóztatásukat keresztülvitte.

10 A beköltöző-beházasodó parasztok nemcsak alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, szokásrendhez, törvényekhez, hanem a maguk élettapasztalatával, értékeivel gyarapították is azt. A kisnemesi és paraszti tömegek együttélése megnehezíti a helyi közösségek kutatását, egyúttal azonban arra is figyelmeztet bennünket, hogy óvakodjunk a megalapozatlan általánosításoktól. Az egyénnek a helyi nemesi társadalomban betöltött helyét számos tényező együttesen határozta meg. A társadalmi státuszt az illető származása (megtűrt zsidó, parasztrendű, nemes) és vagyona (ingói, ingatlanai) mellett befolyásolta iskolázottsága (ennek a kisnemesi társadalom hagyományosan nagy jelentőséget tulajdonított), vallási-etnikai hovatartozása (számos konfliktus forrása), foglalkozása (szolga, cseléd, földmíves, kézműves, értelmiségi stb.). Ezen túl, anélkül hogy rangsorolást végeznénk, meg kell állapítanunk, hogy az adott vonatkozási csoporton belül elfoglalt helyet további tényezők is meghatározták: így a nemi hovatartozás, az életkor, életmód, a közéleti szerepvállalás (egyházi, világi, hegyközségi elöljáró stb.). Egy-egy kisközösség világának, értékrendjének ismeretéhez sokoldalú és elmélyült vizsgálatokra van szükség, melyeknek még csak a kezdeténél tartunk. Nemesi-kisnemesi építészet és forrásai Egy-egy család, társadalmi réteg életszínvonalát, társadalmi reprezentációját megközelítőleges pontossággal kifejezte épített környezete. A főrendi nagybirtokos vidéki kastélyát - a barokk reprezentáció követelményeinek megfelelően - tekintélyt sugárzó módon, környezetéből mintegy kiemelve, hatalmas költséggel építette. A főúri kastély monumentális, emeletes építmény, gondozott parkkal, csónakázótóval, melyet gyakorta fallal vagy kerítéssel is elválasztottak a mezőváros (Pápa, Devecser, Keszthely) vagy a falu (Zirc, Arács) paraszti portáitól. A tervezéssel megbízott építésznek - függetlenül attól, hogy a földesúr ideiglenes vagy állandó lakóhelyül választotta a helységet - városi kényelmet kellett biztosítania a megrendelő számára. A közrendű középbirtokos szerényebb, többnyire földszintes, sokszobás kúriát emeltetett, udvarházát szintén elrejtette a kíváncsi tekintetek elől. Számára életmódban, reprezentációban a főúri szint volt a követendő minta. Itt sem hiányozhatott az angolkert, a tó, mely csak kisebb méreteiben különbözött a mintától. A kö10. SZABÓ Béla 1983. Az agilisek 1848 előtt egy évszázadon át tartó küzdelme az adómentesség biztosításáért eredménytelen maradt. A közös fellépésre egy példa: 1800. február 22-re szabályos megyegyűlést hívtak össze Köveskálra, hogy adómentességükért együttesen lépjenek fel, de a „computust" a járási szolgabíró feloszlatta. 183