A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

így értékelte: „A vizsgált terület falvainak építészetében, s különösen az építmények esztétikai megjelenésében nagyon fontos szerepet játszottak a széles ereszek és tornácok, amelyeket itt folyosónak, gangnak neveznek. Formai sokféleségük semmiben sem marad el a Bakony vagy a Balaton-felvidéknek a szakirodalomból jól ismert tornáckultúrájától. Természetesen az egyes falvak között e tekintetben is jelentkeznek különbözőségek, de mindegyikükben közös az, hogy a tornácok reprezentatív szerepet töltenek be, s alkalmazásuk a vagyoni helyzettől, az építtetőknek a falu társadalmában elfoglalt helyétől függ. Az oszlopos-íves tornácok területünkön is jórészt a kőépítkezéshez kapcsolódnak. Legigényesebb, legszebb változataik a kisnemesi, ill. német telepítésű falvakban figyelhetők meg. Közülük is kiemelkednek Ganna tornácos házai, melyek azonban mind a múlt század utolsó negyedében épültek, s a német építőmesterek kiemelkedő szakmai tudásáról tanúskodnak."

128 Az Északi-Bakonyban az árkádsoros tornác ritka vagy újabb keletű (pl. Veszprémvarsányban).

129 Tőle északra a Kisalföld nagy része sem igazi tornácos vidék.

130 Tornácokkal itt elszórtan a Rába-vidéken, sűrűbben a Fertő vidékén találkozunk.

131 Mórichidáról egy mellvédes-, Kapuvárról és Csornáról egy pilléres kosárívsoros tornácot ismerünk, utóbbi 18. századi.

132 Kapuvárról két pilléres, kosárívsoros tornácú ház maradt fenn a 19. század közepéről, illetve végéről.

133 A Vasi Múzeumfaluban Nemesládonyból láthatunk egy kisalföldi oszlopos tornácos, kisnemesi lakóházat, amelynek kockafejezetű oszlopai, kocka alakú talapzaton állnak.

134 A Fertő vidékén a mellvéd nélküli, sokszögű pilléreken álló ívsorú tornác a leggyakoribb: Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Fertőhomok, Pinnye, Hidegség, Nagycenk, Csepreg, Szakony legtöbb tornáca ilyen.

135 A pillérek közeit utólag néhol mellvéddel építették be. E tornáctípus látható a fertőszéplaki Falumúzeum négy házán és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Kisalföld tájegységének süttöri lakóházán is.

136 Kosáríves árkádsorú, pilléres, mellvédes tornác előfordult Barbacs, Szany, Vitnyéd és Szilsárkány községekben. Szilsárkányban pillér nélküli, lopott tornác is épült kosáríwel.

137 Kosáríves árkádsorú, oszlopos, mellvédes tornác volt Pinnyén, Meszlenben, Sopronban. Ugyanez mellvéd nélkül előfordult Hidegségben.

138 Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy a Fertő vidék, a Balatonfelvidékhez, Déli-Bakonyhoz hasonlóan, az árkádsoros tornácú házak jellegzetes 128. DÁM László 1993. 475-477. 129. VAJKAI Aurél 1940a. 10. 130. FILEP Antal 1982. 315.; 1993. 71-128.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 135. 131. PÁLOS Ede 1911. 162,; PADÁNYI Gulyás Jenő 1937. 132. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 143.; FILEP Antal 1982. 316.; PODMANICZKY Zsuzsanna 1943. 16., 56. 133. VARGHA László 1955. 136-137. 134. BÁRDOSI János 1975a. 13., valamint a 24. kép. 135. PADÁNYI Gulyás Jenő 1937.1., 4-8., 9., 11., 12-14., 15., 16-17., 18., 21-22., 58., 65., 67-68., 69., 70., 77., 78-79.; 1942. 18-22. 136. KÜCSÁN József 1983.; CSERI Miklós-FÜZES Endre (szerk.) 1997. 126. 137. PADÁNYI Gulyás Jenő 1937. 19., 57., 59., 60., 61., 62. 138. PADÁNYI Gulyás Jenő 1937. 71., 72., 80-81. 167