A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

egyik négyhelyiséges, pincés, jómódú nemesi ház előtt már tornác húzódott.

39 GILYÉN Nándor feltételezése szerint a Balaton-felvidéken gyakori pilléres-harántboltíves tornác középkori hagyományokat őriz.

40 Az ugyancsak elterjedt árkádsoros tornác a reneszánsz építészet kedvelt formájaként a 16. század végétől a 17. század végéig honosodott meg a Dunántúlon.

41 BALOGH Jolán feltételezése szerint: „Az oszlopos árkádsor áttevődött a földszintes kúriák homlokzatára is. Nagyon valószínű, hogy egyik-másik falusi árkádos ház az egykori kuriális építkezés maradványa."

42 A népi építkezésben, parasztházakon csak a 19. század közepétől előforduló árkádsoros tornácok előképét a dunántúli udvarház-, kastélyuradalmi, egyházi és városi polgári építészetben kell keresnünk. A Dunántúlon a reneszánsz hatást követően a kastély- és udvarház-építkezéseken a 17. század 40-es éveitől az osztrák korabarokk befolyás jelentkezett.

43 Az előképek sorában a sopronkeresztúri Nádasdy-kastély árkádsoros udvari tornáca a 16. század második felében épült. Földszintjén 15 pillér, emeletén ugyanennyi toszkán oszlop hordja az ívsort.

44 Kaboldon (v Sopron m.) a Kéry-kastély árkádsoros udvari tornácának földszinti része a 16. században, az emeleti toszkán oszlopsoros tornác 1656-ban keletkezett.

45 Az előbbiekkel azonos szerkezetű a lakompaki (v Sopron m.) Esterházy-kastély árkádos tornáca, amely 1618 körül épült.

46 Bozsokon (Vas m.) a Sibrik-kastély földszinti, árkádsoros, pilléres tornáca 1614-ből maradt fenn.

47 A vépi (Vas m.) Erdődy-kastély 1615-ben vált zárt udvarossá, 1726-ban átépítették. Földszintjén és emeletén pilléres, kosárívsoros tornác húzódik.

48 A széchénykúti (Petánc, v. Vas m.) Nádasdy-kastély 1621-ből fennmaradt leltárában külön felsorolják, hogy „vannak faragott kő lábok épületre valók."

49 Ezek a kőlábak nyilvánvalóan a kastély reneszánsz árkádsoros tornácának toszkán oszlopai voltak. Az egervári (Zala m.) várkastély déli és nyugati szárnya elé Széchenyi Zsigmond 1712 körül már barokk stílusban, pilléres, kosáríves árkádsorú tornácot építtetett, amely^ mindhárom szint előtt végigfut.

50 Hasonló árkádsorral épült Balatonszemesen a barokk Hunyadi-kastély emeleti tornáca.

51 Rumon (Vas m.) a Bezerédy-család kiskastélya déli és keleti homlokzatán mellvédes, törpeoszlopos, kosáríves árkádsorú tornáccal épült 1800 körül.

52 Balatonfüreden a késő barokk Gombás-kúria bal oldali, földszintes szárnya törpeoszlopos, kosáríves árkádsorú 39. HOLLImre 1979. 41., 50. 40. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 145. 41. BALOGH Jolán 1967. 88-89.; BIERBAUER Virgil 1937. 184. 42. BALOGH Jolán 1967. 91.; Vö. kELÉNYI György 1980. 31-32. 43. H. TAKÁCS Marianna 1970. 22. 44. H. TAKÁCS Marianna 1970. 49., 149., valamint a 170. ábra. 45. H. TAKÁCS Marianna 1970. 155., valamint a 95. ábra; BALOGH Jolán 1967. 89., 91. 46. H. TAKÁCS Marianna 1970. 154-155., valamint a 120. ábra. 47. H. TAKÁCS Marianna 1970.160., valamint a 46. ábra., С HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 49-51. 48. С HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 508-511. 49. H. TAKÁCS Marianna 1970. 160-161., 228. 50. NÉMETH József 1977. 54. 51. SZABÓ Tünde-SÁSI János 1973. 73. 52. О HARRACH Erzsébet-KISS Gyula 1983. 322. 161