A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Lukács László: A lakóház külső megjelenése a Káli-medencében

kapcsolódik a ház kőfalához. Födémé bárdolt keményfa. Tört tornác, a végén korábban ajtó nyílt a dongaboltozatos szobába. A külső megjelenés szempontjából leghatásosabbak a barokk stílus befolyását tükröző árkádos tornácok. Ezek elsősorban a nemesi, honorácior réteg lakóházain, egyházi vagy uradalmi eredetű, főként szabad kéményes épületeken jelentek meg a 19. század első harmadában. A legtöbb árkádos tornácot Balatonhenyén és Kővágóörsön találjuk. Balatonhenyéből ismerjük a tornác egyik korai említését, MÁRTON Gábor méhészeti könyvéből, 1816-ból: „Balaton Henyében az Oskola Mester a' Méheit a' tornátzban tartja..."

34 Az árkádos tornác két formája található meg a Káli-medencében: az oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel és a pillér nélküli tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel. E tornácoknál az árkádsor anyaga kő, a födém leggyakrabban kő- vagy téglaboltozat. Kővágóörsön a lerombolt Tobak- vagy Vicispán-házon mindkét árkádos tornácforma megfigyelhető.

35 Az L alakú épület utcai szárnyához pillér nélküli tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel, udvari szárnyához oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel tartozik. A ház udvari szárnya későbbi hozzáépítés eredménye. Az utcai szárnyon 8, az udvarin 3 ív alkotta az árkádsort. Az utcai szárny negyedik íve elé, a konyhaajtóval szemben - valószínűleg az udvari szárny építésével egy időben - elöl két oszlopon, hátul két fél oszlopon álló, deszkatimpanonos előreugró tornác is épült. Oszlopos tornác, kosáríves árkádsorral, mellvéddel található Balatonhenyén a Balogh-kúrián, amely Balogh Dezső jómódú birtokos tulajdona volt (Kossuth u. 45.). Eredetileg 6 ívből álló árkádsorából az elsőt teljesen, a másodikat félig elfalazták. Csipkefalának felirati tábláján az 1856-os évszám olvasható. A Balogh-kúria - a Káli-medence egyik legértékesebb népi lakóháza - ma rendkívül leromlott állapotban van. A műemlékjegyzékben nem szerepel, ezért félő, hogy hamarosan a kővágóörsi Tobak-kúria sorsára jut. Az Ágoston-ház (Kossuth u. 91.) és a Kenesseyház (Kossuth u. 125.) oszlopos tornácának árkádsorát három ív alkotja. Utóbbi, 1844-ben épült ház tornácának elejéből az 1940-es években spájzot rekesztettek el. Ugyancsak három ív alkotja az árkádsort Szentbékkállán a Neuperger-ház oszlopos tornácán (gang) (Jókai u. 1.). Uradalmi alkalmazott számára épült 1837-ben. A gang födémé téglaboltozat. Az oszlopok közeit később ablakokkal és ajtóval rakták be. Négy ívből áll az árkádsor a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén felépülő Mindszentkálla, Tanács köz 5. sz. ház oszlopos tornácán. Bontásakor derült ki, hogy a házhoz korábban pilléres, harántboltöves tornác tartozott. Ezt valószínűleg a 19. század második felében elbontották, helyére oszlopos, kosáríves, mellvédes tornác épült.

36 Négy kosárív alkotja az árkádsort Kővágóörsön a műemlék Salamon-ház oszlopos, mellvédes tornácán (Petőfi u. 14.). 34. MÁRTON Gábor 1816. 110. 35. A Tobak-kúria fényképét közölte: TÓTH Kálmán-NÁSZAY Miklós-PADÁNYI Gulyás Jenő 1936. 64.; DERCSÉNYI Dezső 1940-41. 176.; H. CSUKÁS Györgyi 1993. 129. Felmérése megtalálható az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tervtárában. 36. H. CSUKÁS Györgyi é. n. 1-2.; 1993. 130. 154