A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)
Sabján Tibor: Történeti és régészeti adatok a Balaton-felvidéki tüzelőberendezések kialakulásához
ban állt „közönséges vörös kálha", a rangosabb szobában már zöld táblás kályha adta a meleget. 15 1826-ban a hévízi 3. számú malom molnárlakásában az alábbi kályhák voltak: „első szoba, mellyen található kálho veres kupás jó 1, hátulsó szobán Kálha 6. sorsz. veres kupás közép 7". 16 Sajnos a forrásokból nem állapítható meg egyértelműen, hogy a veres kupás kályha kifejezés mögött természetes színű, terrakotta felületű kályhát vagy vörös földfestékkel átmázolt kályhát kell-e értenünk? Csak egy helyen találunk olyan utalást, amely a kályha festését említi, de ebben az esetben sem zárható ki, hogy ez esetleg a mázazásra utal: „első szoba ... van benne kályha föstött kupás" (Keszthely, fenéki vendégfogadó leírása 1840-ből, illetve 1846-ból). 17 Több adatunk is árulkodik viszont a mázatlan kályhák fehérre meszeléséről. A zsidi molnárlakás 1856-ban készült becslésében például ez olvasható: „egy szoba: meszelt kupás kályhával, rosz". 1s Ugyanilyen meszelt kályha lehetett 1847-ben a Keszthely Bolha utcai hajdúlakás második szobájában is, melyről csak annyit jegyzett meg a leíró, hogy „kályha fehér kupás", de mivel az első szobában is csak veres kályha állt, nem valószínű, hogy a másodikban fehér mázas drága példány volt. 19 Több épület leltárában is szerepel a hamuszínű kupás kályha kifejezés, amely mögött kékes-szürkés spriccelt mázas kályhát sejthetünk. Ezek a kályhák az 1840es évek leírásaiban jelennek meg, így például a keszthelyi fürdő-kocsmában, ahol 1841-ben még vörös kupás kályha állt a szobában, de az 1847-es leírásban már „szoba ... kályha hamuszinü kupás egy jó karban" bejegyzés olvasható. 20 1841 -ben a Keszthely, Öreg utcai Lehner-ház harmadik szobájában állt hamuszínű kupás kályha. 21 Az 1840-es években a polgárvárosi Füsti kocsma bérbeadásakor többször is feljegyzésre került, hogy a vendégszobában hamuszínű kupás kályha van. 22 A már említett zöldmázas szemes kályhák gyakran szerepelnek a leírásokban. A korai említésekben a rangosabb szobákban találjuk őket, de a múlt század második felében már használatuk általánosnak mondható. 1862-ben például az újonnan épült rezi kocsma borivó szobájában „egy zöld kupás új cserépkályha", a korcsmáros szobájában „egy új zöld kupás cserépkályha" volt található. 23 A kályha fajtájától független a fűtőnyíláson lévő vasajtó alkalmazása. Az első ilyen említés 1792-ből való. Ekkor a keszthelyi sörház kis szobájában lévő kályháról jegyzik meg, hogy „a' kemence lyukján vas ajtó vagyon". 24 1849-ben a keszthelyi Gőzös vendéglő folyosóján veti papírra az összeíró: „füttő lyukon vas pléh ajtó sarokkal és kultsal" 25 15. OL. P275. 105. CS. 5. 16. OL. P275. 106. es. 4.214/2. 17. OL. P275. 107. es. 21., ill. 541. 18. OL. P275. 109. es. 410-413. 19. OL. P275. 107. es. 4. 637. 20. OL. P275. 107. es. 4. 633. 21. OL. P275. 107. es. 4. 145. 22. OL. P 275. 107. es. 4. 383., 653.; 108. es. 82. 23. OL. P275. 110. es. 124. 126. 24. OL. P275. 105. es. 3. 5. 25. OL. P 275. 108. с s. 296-297. 129
