A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Balassa M. Iván: Sarvaly – a népi építészeti értelmezés és újraértelmezés lehetősége

a recens anyagban is, mégpedig ott, ahol a talajviszonyok nem engedték meg a nagy mennyiségű termény tárolására alkalmas vermek készítését. Részletes és meggyőző elemzésének végén ezért állapíthatta meg joggal ROLEC, Václav a következőket: „A Morva, Dyje és Duna melléki sík vidékekhez kapcsolódó, a »visszamaradt« hegyaljai és hegyvidéki területeken tovább élt az az alapvető lakóházforma, amelyhez éppen a mezőgazdasági termelés növekedése következtében épülnek fel azok a padlasos kamrák, melyek fokozatosan a lakóházhoz simultak, s a lakóházak általános képének, külsejének alakulását nem kis mértékben befolyásolták. Itt valóban egy rendkívül dinamikus formában lezajlott folyamatról van szó, melynek kezdete a középkorra nyúlik vissza, s ez a folyamat tulajdonképpen csak a hagyományos falusi építészet megszűnésével zárul le".

29 Hozzátehető, hogy ezek a padlasos kamrák nemcsak a morva-szlovák határterületen voltak meg, akár a recens anyagban, mint a Fehér- és Kis-Kárpátok közötti myjavai dombvidéken,

30 hanem a 18. század végén Nógrád megyében Zelenén és Poltáron is olyan házak égtek el, amelyeknek „...kettős kamrája, azok Padlásán ismét Kamra Deszkával kipadolva..." volt.

31 De ide sorolhatók a dél-lengyel területeken, de még Krakkótól északra is napjainkig fentmaradt „wyzka"-nak, „gorka"-nak nevezett padláskamrák, melyek első írásos említései már a 16. századból ismertek, és a 17. században tömegével fordulnak elő a forrásokban.

32 A sarvalyi épületek egyes helyiségeinek funkciója, a meghatározható használatú terek egymásutánisága, ezek bejárata és sorolhatók lennének még a kérdések, mind megérdemelnének egy alaposabb, a népi építészeti kutatás újabb eredményeit figyelembe vevő elemzést. De addig is, amíg ez megtörténik, a kifejtettek után talán joggal vetem fel, Sarvaly lakóházainak értékelésénél kellő óvatossággal kell eljárnunk és óvakodni kell a forrásból nem feltétlenül adódó teoretikus következtetésektől. 29. FROLEC, Václav 1983. 113. 30. PANCUHOVÁ, Eva 1981. 123. kk. 31. ZÓLYOMI József 174.25. 32. CZAJKOWSKI, Jerzy 1988. 38. kk. 121