A Balaton-felvidék népi építészete. A Balatonfüreden, 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre-Veszprém, 1997)

Rainer Pál: Veszprém megye Árpád-kori és késő középkori falusi lakóházai

A veszprémi püspök Nosztre-birtokán, a mai Csopak község határának északi részén (MRT 2. 17/13.) 1348-1369-ig élt a Bodon-birtokról (Zala vm.) átköltözött Nosztrei Balázs fia, Miklós egyházi nemes, aki idővel szerette volna magát országos nemesnek kiadni. Amikor azonban ez nem sikerült neki, s egy hosszadalmas bírósági ügy következtében kénytelen volt újra korábbi lakóhelyére visszaköltözni, megengedték neki, hogy azt a 2 házat, amelyet atyjával Nosztren épített eladhatja vagy elszállíthatja. Az oklevél ilyetén kitétele nyomán talán joggal gondolhatunk faházakra, annál is inkább, mert ezek építése - miután előbbi lakhelyén, Bodonban (MRT 3. 43/19.) is ilyenek állottak - nem lehetett ismeretlen Miklós előtt.

13 A régészeti ásatásból ismert Sarvalyon kívül egy 1411-es oklevélből értesülünk Arács elrendezéséről. A falu házai ekkor egy észak-déli irányú völgyön átvezető út két oldalán állottak. A nyugati oldal 21 háza - közte e sor északi végén Pál villicus kúriatelke - Demeter tihanyi bencés apáté, a keleti oldal 6 háza pedig a nemes hidegkúti Farkas famíliáé volt. A falu délkeleti részén, a keleti házsor végén épült a fallal kerített plébániatemplom. A temető északi árkán túl következett a nemesek kő kúriája, majd tovább észak felé a malom és Gergely kovács kúriatelke. Utóbbinak keleti fele már a szomszédos Magyaré faluhoz tartozott.

14 A telkek szélessége egységesen az arácsi templomajtó magasságának 18szorosa - mintegy 18 öl (1 öl = kb. 1,5-1,8 m)

15 - volt, hosszúságuk pedig ennek a duplája. így a belső telkek, amelyeken a házak állottak kb. 648 D-nyiek, tehát jó '/2 magyar holdnyiak voltak. Egy 1392-es oklevélből azt is tudjuk, hogy Arácson a nemeseknek pincéik is voltak

16 (MRT 2. 6/16.) A kővágóörs-ecséri templomrom (MRT 1. 24/2.) körítőfalának külső oldalán, a nyugat-délnyugati részen, a körítőfaltól mintegy 3-4 m-re CZEGLEDY Ilona 1962/1963-ban háromosztatú kőházat - talán az egykori plébános 1353-as oklevélben már említett házát - tárta fel. A több periódusban épült ház legkorábbi helyisége a 7x4,7 m belméretú déli szoba volt. Ez a 14. század elején épülhetett. A 15. században valószínűleg beboltozták. Északkeleti sarkában szemeskemence alapozása került elő. Bejárata a nyugati fal északi végénél nyílott, ablaka a déli oldalra valószínűsíthető. Falait vakolták, agyagpadlóját döngölték. Ezen déli szobához észak felé egy 6x4,7 m belméretű, sárba rakott falú, vakolatlan, döngölt agyagpadlós helyiséget toldottak hozzá, alighanem még szintén a 14. században. Északkeleti sarkában tüzelésnyomot és vermet figyeltek meg. Az észak felé csatlakozó, 9,8x7 m-es belméretű, szintén kőfalú, agyagpadlós harmadik helyiség valószínűleg gazdasági célokat szolgált. A 15. századra tehető megépültével az épület elérte végső kiterjedését

17 (12-13. kép). 13. KUMOROVITZ L. Bernát i. m. 254-255. Nr. 657.; MRT 2. 83.; MÜLLER Róbert i. m.: A borona- és talpasházak építési módjáról. 195-197. 14. PRIX. 320-321., 459., 619-621. 15. BOGDÁN István i. m. 172-186. 16. ZSO. I.296. Nr. 2735. 17. CZEGLEDY llona-KOPPÁNY Tibor i. m.; MRT 1. 101-102.; MICHNAI Attila i. m. 231-234.; KOPPÁNY Tibor 1993. 143-144. 100