S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

udvarházában halt meg 1060-ban I. András királyunk. (Hordozható keresztet ábrázoló sírköve - amely az egyetlen máig fennmaradt Árpád-kori királyi síremlékünk - másolatban látható a kiállításon.) A veszprémi Szent Katalin domonkos zárda nővérei között kezdte apácaéletét IV. Béla király leánya, Szent Margit. (A kiállításon reprodukcióban szereplő XV. sz.-i, Szent Margitot ábrázoló színes fametszet érdekessége, hogy ezt a képet emelte 1944-ben veszpré­mi püspöki címerébe Mindszenty József, későbbi esztergomi érsek.) Megyénk ma is az ország belsejében található. A Trianon előtti történeti Magyarország esetében ez a központi helyzet még jobban szembetűnő. E kedvező földrajzi fekvés is egyik oka volt, hogy külső ellenség e korban csak ritkán jutott el vidékünkre. Az 1242-es tatárjárás a Dunántúlt is sújtotta, azonban Veszprém és Tihany sik­errel állt ellen ostromuknak. A tatárjárás helyi eseményei rés­zleteiben egyébként ismeretle­nek. 1274-ben a magyar trónra áhítozó II. Ottokár cseh király csapataival Hathalomnál - Ba­konytamási határában volt, mára már elpusztult falu - ütköztek meg a magyar hadak. A külön­féle főúri pártharcokból azon­ban kijutott a megyének is. 1276­ban a Csák és Kőszegi famíliák rivalizálása során a Csákok pusz­tították el Kőszegi Péter püspök székvárosát. Veszprém részben az egyenet­len hegyes-völgyes felszíni adott­ságok, részben a kedvezőtlen gazdasági feltételek - a városba vezető útvonalakon található na­19. kép. Bélletes kapu apostolfigurákkal a Csák nemzetség által alapított jásdi Szent György bencés apátságból, XII. sz. vége 23

Next

/
Thumbnails
Contents