S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

udvarházában halt meg 1060-ban I. András királyunk. (Hordozható keresztet ábrázoló sírköve - amely az egyetlen máig fennmaradt Árpád-kori királyi síremlékünk - másolatban látható a kiállításon.) A veszprémi Szent Katalin domonkos zárda nővérei között kezdte apácaéletét IV. Béla király leánya, Szent Margit. (A kiállításon reprodukcióban szereplő XV. sz.-i, Szent Margitot ábrázoló színes fametszet érdekessége, hogy ezt a képet emelte 1944-ben veszprémi püspöki címerébe Mindszenty József, későbbi esztergomi érsek.) Megyénk ma is az ország belsejében található. A Trianon előtti történeti Magyarország esetében ez a központi helyzet még jobban szembetűnő. E kedvező földrajzi fekvés is egyik oka volt, hogy külső ellenség e korban csak ritkán jutott el vidékünkre. Az 1242-es tatárjárás a Dunántúlt is sújtotta, azonban Veszprém és Tihany sikerrel állt ellen ostromuknak. A tatárjárás helyi eseményei részleteiben egyébként ismeretlenek. 1274-ben a magyar trónra áhítozó II. Ottokár cseh király csapataival Hathalomnál - Bakonytamási határában volt, mára már elpusztult falu - ütköztek meg a magyar hadak. A különféle főúri pártharcokból azonban kijutott a megyének is. 1276ban a Csák és Kőszegi famíliák rivalizálása során a Csákok pusztították el Kőszegi Péter püspök székvárosát. Veszprém részben az egyenetlen hegyes-völgyes felszíni adottságok, részben a kedvezőtlen gazdasági feltételek - a városba vezető útvonalakon található na19. kép. Bélletes kapu apostolfigurákkal a Csák nemzetség által alapított jásdi Szent György bencés apátságból, XII. sz. vége 23