S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

9 # % % & Ä # # @ ® & Balatonarács - Morvái utcai női sír ruhadíszei nyozott ezüstverEtekkel díszítet­ték fel. Kiállításunkban rekonst­rukcióban mutatunk be egy ilyen korabeli díszítményt (10. kép). A magyarság hitvilágát a sá­mánizmus jellemezte. Központi alakja a sámán volt, aki közvetítő szerepet játszott az emberek vilá­ga és a felsőbb vagy alsóbb ha­talmak között. Hitük szerint az itt kapott ismeretek segítségével gyó­gyítottak vagy jósoltak. A sámán­izmus eredete még ma is vitatott. Annyi bizonyos, hogy a honfog­lalók közösségében is fontos sze­repet töltött be. A sámán kivá­lasztásában közrejátszott valami­varrt kaftánszerű ruha jellemzi. Ezt minden bizonnyal még prém­mel is szegték, akárcsak a csú­csos bőrsapkákat. Lábukon bőr­ből vagy nemezből varrt, bocskor­szerű csizmát hordtak. A férfiak viseletének legfontosabb és ezért legdíszesebb darabja a veretekkel díszített bőröv volt. Erre erősítet­ték a díszes lemezekkel vagy ve­retekkel díszített bőrtarsolyt (ez a tűzszerszámok őrzésére szolgált), a késtartó tokot, a szablyát, nyíl­és íjtartó tegezt (9. kép). A magyarság életében, fontos szerepe volt a kiválóan idomított, kis testű lónak. Sok esetben a lószerszámot és a nyerget is ara­9. kép. Honfoglalás kori fegyverek 15

Next

/
Thumbnails
Contents