S. Perémi Ágota – Rainer Pál: Kard és kereszt. Vezető a honfoglalás 1100. évfordulója előtt tisztelgő, Veszprém megye IX-XI. századi történetét bemutató kiállításhoz (Veszprém, 1996)

Lényegesen díszesebb volt a rangosabb, gazdagabb társadalmi réteg tagjainak viselete. Ezeket mutatjuk be a jurtába helyezett rekonstrukció segítségével. A jurta a népvándorlás kori népek farácsos, széthúzható oldalfallal rendelkező, kupola alakú tetővel ellátott sátortípusa (6. kép). Szerepe elsősorban az állatcsordákat követő, gyakori helyváltoztatásra kényszerült nép esetében játszott fontos szerepet. A néprajzi leírásokból, gyűjtésekből tudjuk, hogy ezeket a statikailag pontosan megszerkesztett favázakat gyakorlott kezek fél óra alatt felállították. Kívülről több rétegben nemezzel fedték le, amelyet lószőrből font kötéllel rögzítettek. A jurtán belül szigorú térelosztás volt: a jobb oldal a férfiak, a bal a nők helye volt. Az ajtó mellett folyt a mindennapi tevékenység, míg az ezzel szemben levő oldalon helyezték el a házi isteneket. A falhoz állították a fából ácsolt ládákat (koporsókat), az apróbb értékek őrzésére szolgáló bőrzsákokat, fekvőhelyeket, egyéb berendezési tárgyakat, háztartási eszközöket. A jurta közepére került a tűzhely, amelynek füstje szabadon távozott a felső füstnyíláson. Itt készítették az ételeket a levédiai tartózkodásunk során megismert cserépüstökben. Ezeket a perem belső oldalán található kis betüremkedéseken lévő két-két lyukba fűzött bőrszíjjal vagy zsineggel függesztették fel. Ez az edényfajta még a honfoglalás után is hosszú évtizedekig kedvelt edénytípus volt. Kiállításunkban egy eredeti jurta felépítésével, a belső berendezés rekonstrukciójával érzékeltetjük a korabeli életet. Minden bizonnyal a jurta még sokáig kedveltebb lakhelye volt a magyarságnak, mint a kis, nedves, levegőtlen veremházak. Valószínűleg aki tehette, még a téli állandó szállásokon is elsősorban jurtában lakott. A jurta belsejében ® $ # # ® m;; © m • • m 0 5. kép. Középrétegbeli női sírok ruha díszei 13