Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Kövér György: Dunántúli bankpiacok a dualizmus korában

tájára javasolt 52 egyéni cég és személy közül 1879-ben mindössze hétnél tüntettek fel félmilliónál kisebb vagyont. Az elsőként létrehozott dunántúli bankpiacok aktorainak tőkeerejét szemlélve arra is érdemes felfigyelni, hogy a javaslatba hozott helyi pénzintézetek tőkeereje is igen alacsony volt. Egy esetben érte el a kétszázezres szintet, viszont az utolsó megterhelés rovat tanúsága szerint igen erőteljesen vették igénybe hitelüket. A konferencia témájához illeszkedve kutatási eredményeink látószögéből elég frappánsan adódik tehát a kérdés: hol vannak a dunántúli „bankpiacok" vállalkozó-polgárai, legalább is a dualizmus első felében? A logikailag lehetséges válaszok közül csak felvillantunk néhányat. 1. Elszívta őket a nagyobb fejlődési dinamikát ígérő főváros. 2. Itt maradtak ugyan a hajdani Pannónia városaiban, azonban gazdasági ténykedésük olyan szűk keretek között mozgott, hogy rejtve maradtak az O-MB hitelinformációs rendszere előtt. 3. Nem vették ugyan széles körben igénybe a központi bank hitelkeretét, de ez nem csekély tőkeerejüket bizonyítja, hanem inkább azt, hogy a magánhitel csatornái által az O-MB nélkül is megfelelően boldogulni tudnak. A dualista jegybank „bankpiaci" forrásainak vizsgálata ezeknek a kérdéseknek az exponálásához elegendő. Megválaszolásukra azonban más források bevonására és sok-sok helyi mélyfúrásra, illetve összehasonlító elemzésre lenne szükség. Jegyzetek 1 A Magyar Nemzeti Bank története I. k. Az Osztrák Nemzeti Banktól a Magyar Nemzeti Bankig (Budapest 1993), 177. sköv. (Kövér György) 2 Gr. Lónyay Menyhért, A bankügy (Budapest 1875), 237. ill. Archiv der Oesterreichischen Nationalbank, Bécs (Archiv ONB) Protokoll No. 5005.1869. szeptember 30. Arad, Zágráb, Pozsony és Versec neve került szóba. 3 A jegybank ügyében 1869. évben kiküldött országos bizottság 1870.és 1871. évi naplója és irományai. Utánnyomás (Budapest 1908), 162. 4 Magyar Országos Levéltár (MOL.) Z 1. 5 A székesfehérvári kereskedelmi csarnok elnöksége pl. 1895. augusztus 19-i folyamodásában így nyilatkozott:„Néhány héttel ezelőtt több fővárosi lap szellőztette ama hírt, hogy a nagy tekintetű igazgatóság az ország több városában újabb fióktelepeket szándékozik létesíteni, és az e végre megnevezett helyek között a mi városunk Székesfehérvár is első helyen felemlíttetett." MOL. Z 1. 25. cs. No. 121. 3-5. Az információ azonban nem bizonyult pontosnak, így Fehérvárnak még néhány évet várnia kellett, míg mellékhelyből fiókká léphetett elő. 6 MOL.Z 1.

14.cs

. 1256-1258; 1260-1261. 7 MOL. Z 1.23. cs. No. 194. ill. No. 202. 97