Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Horváth Zoltán: Sopron vállalkozó polgárainak jelentősége a város gazdasági és társadalmi életében az 1858., 1886. és 1911. évi adózás alapján

riából betelepültek sovány (frischling) sertést Szerb-Horváthországból hajtottak lábon külföldre. A soproni piacon eladott sertések száma 1820tól 1881 -ig az évi 35 000 darabról fokozatosan félmillióra emelkedett. Kőbánya után Sopron lett az ország második sertéspiaca. A sertéspiac 1882-ben Bécsújhelyre került, így 1883-ban csupán 12 062 sertést adtak el. Az 1890-es évek végén a sertésvész válságba sodorta a sertéskivitelt. Állandósult a határzár, amely gyakran az osztrák parasztok érdekében történt.

3 Ezért a Pfeiffer testvérek és Stark Lajos áttértek a sertéshízlalásra. 1890-es években Pfeiffer Félix (П.) 4000, Stark Lajos 1000 sertést hizlalt. A mellékletben közölt adatsorok tükrözik a sertéskereskedelem változásait. 1858-ban az ágazaton belül a kilenc sertéskereskedő a jövedelem 28%-át, sőt az összes kereskedő jövedelmének 13%-át kötötte le. 1886ban csak három vállalkozó volt, 191 l-ben egy sem. 1886-ban az első adókategóriában Pfeiffer Félix a 19., Bauer Antal a 4. és Bauer Ferenc a 18. számú adózó. Az üzleti és vállalati jövedelemmel rendelkezők között Pfeiffer harmadik (6000 Frt-tal), Bauer Antal és Ferenc hatodik és hetedik (5200, ill. 5000 Frt-tal). A sertéskereskedők üzleti vállalkozásai és társulásai rokonsági kapcsolaton alapultak. A Bauer-Pfeiffer-Baumgartner sertéskereskedő dinasztia hat tagja kötött egymással házasságot. Pénzüket kivonták a város gazdaságából és földbirtok vásárlásra fordították, nemesi rangot szereztek. Bauer Antal Röjtökön 988 kat. hold földet, Bauer Ferenc Tormáspusztán 1092 holdat, Pfeiffer Péter Csepregen 1288 kat. holdat, stb. vásárolt.

4 Az ágazaton belül a mezőgazdasági termékekkel való kereskedést a gabonakivitel jelentette. Az említett gazdasági válság miatt a soproni piac összeszűkült, a gabonavásárok forgalma 1858-ban mintegy a tizede lett a korábbinak — írták a kereskedő testület tagjai.

5 A Pesti Kereskedelmi Bank fiókjának 1913. évi jelentése szerint: „Sopron gabonakivitele teljesen elvesztette jelentőségét".

6 A közbeeső idő, az 1870-es és 1880-as évek kedvezőek voltak: Sopron piacára 1859-ben 288 210 mérő, Győrbe 4 078 901 mérő gabonát szállítottak. Az 1860-as évektől megszűnt Győr hegemóniája, ettől fogva Pesten összpontosult az ország gabonakereskedelme. Sopronban 1860 és 1866 között évente átlag 9634 tonna, 1867 és 1880 között évente 13 622 tonna gabonát adtak el. A gabona egy részét Ausztriába (főleg Bécsbe), a másik részét Salzburgba, Cseh-Morvaországba és Sziléziába szállították.

7 1859-ben az I. kategóriában három gabonanagykereskedőt találunk, rajtuk kívül 11 terménykereskedő, közöttük hét izraelita vallású akadt. 65