Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Elősző (V. Fodor Zsuzsa)

Előszó A hazai történet kutatásnak immáron teljes létjogosultságot nyert, a szakemberek által szívesen választott időszaka a dualizmus kora, amely a gazdaság, a társadalom és a kultúra területén mindenekelőtt egy nagyMi prosperitást jelenített meg a kiegyezést követő fél évszázad alatt. „1867-ben nyílt meg előttünk az alkotás és cselekvés korszaka,... a szellemi fejlődés és az anyagi felvirágzás lehetősége" — írta Lónyay Menyhért, az első pénzügyminiszter, s e felismerést még sokak magukévá tették a polgári átalakulás, a modernizáció folyamatában. A tőkés gazdaság alapjainak lerakása és modernizálása már a 19. század első felében megindult, de a folyamat meggyorsítására és kiszélesítésére csak a kiegyezést követően került sor a politikailag konszolidált Monarchián belül, az önálló magyar polgári állam keretei között. A fellendülés első ütemében elsősorban a mezőgazdaság, s vele együtt a korszerű szállítási hálózat, valamint a hitelrendszer kapott nagyobb fejlődési teret, míg az „ipari forradalom" szélesebb kibontakozásának feltételei csak az 1880-as és 90-es évek fordulójára alakultak ki. Az évtizedek során a kapitalizmus extenzív szakasza kiteljesedett, az ország gazdasága sokoldalúan fejlődött és megerősödött. A piac növekvő lehetőségei, a technika termelést forradalmasító eredményei, a szállítás, a forgalmazás intenzív módszerei éppúgy feltételei voltak a dualizmus kori gazdasági fellendülésnek, mint a felhalmozás és a beruházások megfelelő volumene, a „sikerágazatok" területi specifikációja, a technika és szakember, a tőke és a vállalkozó szabad áramlása. A rátermett vállalkozóknak különösen nagy szerepük volt a modernizációs folyamatban, amely a Dunától keletre és nyugatra nem azonos léptékkel és intenzitással valósult meg az 1867-1918-ig terjedő időszakban. Erre, és az egész polgári korszak történetére vonatkozóan számos tanulmányban és kiadványban ismertették a szakemberek téziseiket és kutatási eredményeiket, munkájuk régióban történő összefogására azonban ez ideig kevés kísérletet tettek. Az 1994-ben Veszprémben megtartott, e kötet címével megegyező történészkonferencia arra kereste a választ, hogy milyen módon alakult ki 5