Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Majdán János: Vasúti vállalkozók a Dunántúlon

szabályozására, de a közgyűlés — a megye eltérő tájegységei miatt — nem tudott megállapodni az elvekben, s így maradt az esetenkénti támogatás.

60 Sopronban a Csorna és Pápa közötti vasút részvényesei kértek először megyei segítséget, melynek megadásakor elvként kimondták: a közgyűlés 2000 koronát hajlandó kilométerenkénti támogatásként adni.

61 A Bicskét és Sárbogárdot Székesfehérvárhoz kapcsoló pályák,

62 illetve az Adonyon át Paksig húzódó vasút támogatását egyedi elbírálás alapján támogatta Fejér megye. Baranya vezetői kezdtek utoljára foglalkozni a vasútépítések támogatásával, s egyszeri segélyt adtak az érintett vasutaknak.

63 A megyeszékhelyek törzsrészvényjegyzéseit vizsgálva kitűnik, hogy az építkezéseket legkésőbb támogató Pécs adta legtöbbet a vicinálisokra. A bátaszéki vonal hatszázezer,

64 a Harkányon át Dőlni Mihojlácig épült pálya 550 000 koronás támogatásban részesült.

65 Székesfehérvár képviselő testülete a bicskei vonal törzsrészvényeiből 200 000,

66 a paksi vonal törzsrészvényeiből 150 000 korona értékben jegyzett.

67 Zala megye székhelyén a polgárok 220 000 koronát vállaltak az ukki,

68 és 40 000 a zalalövői vasút támogatására.

69 Sopron város gazdasági erejét mutatja, hogy az 50 000 koronával támogatott kőszegi vaspálya mellett

70 további száz-százezres részvényjegyzést vállalt a pozsonyi

71 és a „fertővidéki" vicinális építésekor.

72 Nagy összeget vállaltak a kaposvári képviselőtestületi üléseken, amikor százezret a Siófoktól Barcsig húzódó pályára,

73 ötven-ötvenezret a fonyódi

74 és a szigetvári összeköttetés megteremtésére,

75 illetve harmincezret a mocsoládi vicinális kiépítésére

76 szavaztak meg. Szombathelyen a gazdasági fellendülés még nem bontakozott ki, s ezzel magyarázható, hogy a legnagyobb összegű megyei támogatás mellett milyen keveset vállaltak az ottani polgárok, amikor nyolcvanezret jegyeztek a pinkafői,

77 negyvenezret a pozsonyi

78 és harmincezret a rumi vonal részvényeiből.

79 Veszprém városa erején felül is hajlandó volt terheket vállalni, s egyetlen vonalnak 120 000 koronás támogatást adott.

80 A győriek 80 ezer koronás

81 és az esztergomiak 30 ezer koronás részvényjegyzése

82 jóval alatta maradt az ott lakó polgárok gazdasági teherbíróképességének. Szekszárd volt az egyedüli dunántúli megyeszékhely, amely semmiféle részvényjegyzést nem vállalt a bátaszéki vicinális építésekor.

83 A kisvárosi szerepkört betöltő helyek közül kiemelkedett Siklós vasúti támogatása: 350 ezer koronát jegyzett a közösség a különböző vonalak törzsrészvényeiből.

84 Pinkafő, Paks, Felsőőr, Dunaföldvár, Tamási, Barcs, Rohonc és Csepreg támogatta félszázezer korona felett a dunántúli vicinálisok építését. A térségben lévő mezővárosok közül feltűnően keveset 37