Vállalkozó polgárok a Dunántúlon a dualizmus korában. Konferencia Veszprémben, 1994. október 13-14. (Veszprém, 1995)

Tokaji Nagy Erzsébet: Szombathely urbanizációja a századfordulón. Éhen Gyula polgármester szerepe a város modernizációjában

2 8 1900-ban 814 fő/km volt a népsűrűség. In: A magyar városok statisztikája... 55-57. 9 Az első területi bővítés 1870-ben a déli irányban indult meg. Ez azonban nem volt annyira jelentős, mint az 1882-ben megkezdett Kelet-Nyugat irányú terjeszkedés, mert nem esett egybe a város gyors modernizációjának korszakával. 10 Szombathely első rendezési tervét 1865-ben fogadta el a város közgyűlése; 1890-től a második városrendezési terv volt érvényben. Erről részletesebben lásd Brenner, Szombathely városépítéstörténete..., 131-189. IIA lakóházak száma: Év 1869 1880 1890 1900 1910 Házak száma (db) 476 706 1037 1702 2068 Becslések szerint az épületek 90%-a a tárgyalt időszakban épült, melyek többnyire földszintes, többlakásos házak voltak, zártsorú beépítéssel. 1910-ben a lakóépületek közül 1762 volt földszintes, 251 egyemeletes, 52 kétemeletes és 3 háromemeletes. Ebben az időben Szombathelyt a fejlődésben — a mai országterület városai közül — Budapest, Sopron, Kőszeg, Győr és Pécs előzte meg. A lakások száma 6463 volt, melyek 10 827 lakószobával rendelkeztek. A ren. tan. városok közül Szombathelyen volt a legmagasabb a cselédszobák aránya, ami a helyi polgári középosztálybeli családok nagyobb arányára utal. Fürdőszobával 487 lakás volt ellátva. Egy lakóépületre 14,5; egy lakásra 4,81 ; egy lakószobára 2,84 lakos jutott. In: Brenner, Szombathely városépítéstörténete..., 172.; Heckenast János, Városfejlesztési problémáink egyetemes és helyi történelmi előzményei (= Vasi Szemle, 1964. 4. sz. 493). 12 A Berzsenyi téren megépült városháza lezárta a teret a Fő tér oldaláról, ugyanakkor általa a püspöki palota kettős térrendszerbe került. így építészetileg is összekapcsolta a tradicionális hatalmi központ közigazgatási-egyházi-bíráskodási funkcióját, és ugyanakkor ezeket el is választotta a kereskedelmi-pénzügyi feladatokat ellátó Fő tértől. E kettős csomópont ezáltal a funkcionális és történeti elkülönülést is jól példázta. 13 A pénzvilág fejlődése városalakító szerepet is játszott. Elsőként a Szombathelyi Általános Takarékpénztár jött létre 1867-ben, ezt követte 1885-ben a Vasmegyei Takarékpénztár, 1890-ben az Osztrák-Magyar Bank fiókja, 1897-ben a Mezőgazdasági Takarékpénztár és Hitelbank, 1905-ben a Szombathelyi Iparosok Takarékpénztára, 1908-ban a Nyugatmagyarországi Gazdasági Takarékpénztár, 191 l-ben a Vármegyei Központi Takarékpénztár, 1912-ben a Szombathelyi Egyházmegyei Takarékpénztár. A hitelszövetkezetek alaptőkéjének megsokszorozódását mutatja, hogy az 1869. évi összeget l-nek véve, 1883-ban 13,5,illetve 1899-ben 123 volt az arányszám. A város 1908-ban a pénzintézetek vagyona alapján a hatodik helyen állt a 28 278 893 koronával. In: Szőnyi Gyula, A magyar városok hitelintézetei (Budapest 1937); valamint Rácskay Jenő, Bankok és pénzintézetek gazdaság- és társadalomtörténete a dualizmus idején Vas megyében. Kézirat 8. 14 A magyar városok statisztikája..., 132. 15 Az 1850-1911 -ig közel 8,5 millió koronával létrejött gyáripar öt nagy csoportra osztható: gépgyártásra és javításra (általában mezőgazdasági gépek), téglagyártásra (jelentős ausztriai exporttal), mezőgazdasági feldolgozó iparra (bőrgyártás, malomipar — részben ausztriai piacra), faiparra és textiliparra. 228